Ami az alapkutatásokat illeti, ebben Európa látszik az élen állni a három említett szereplő közül, az AI Index Report 2018-as jelentése szerint a legtöbb MI-vel kapcsolatos cikk Európában jelenik meg, amit Kína követ és az USA a harmadik. Az EU-s és kínai cikkek megnövekedését feltehetően a 2007-2013 közötti EU-s FP7 keretprogram, valamint a 2006-2020 közötti kínai technológiai program okozhatta.

Ugyanakkor, ha a szabadalmak számát nézzük (szintén az AI Index riportra alapján), akkor már USA, Kína és Európa a sorrend – igaz, utóbbi esetében csak Nagy-Britannia, Franciaország és Németország adatai alapján. Végül pedig, ha az innovációk üzletre való lefordítást tekintjük (melyik világrégióban mennyire sikeresen tudják szolgáltatásra vagy termékre átfordítani az innovációkat), akkor a CB Insights adatai alapján már egyértelműen az USA áll az élre, amit jóval lemaradva követ Európa és Kína. 2019-ben a top 100 MI témájú startup közül csak 23 található az USA-n kívül: 6-6-6 Kínában, Izraelben és Nagy-Britanniában (a Brexit miatt ezt már nem tekinthetjük hosszú távon az EU részének), 2 az EU-ban (Svédország, Németország), 1-1-1 Japánban, Indiában és Kanadában.

Ha viszont csak az MI startup unikornisokat (1 milliárd dollárnál többre értékelt cégeket) nézzük, akkor a 11 cég közül az 5 amerikai és 5 kínai mellett mindössze egyetlen britet találunk. Ha pedig nem a startup „ígéretek”, hanem a már most is működő világcégek állnak a fókuszban, amik kulcsfontosságú MI fejlesztéseket végeznek, akkor még „rosszabb” a helyzet európai szempontból: a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple (együtt a „GAFA”), az IBM és a Microsoft mind amerikaiak, a Baidu, az Alibaba és a Tencent (együtt a „BAT”) pedig kínaiak. Európai világcéget nem találni, aminek meghatározó szerepe lenne az MI-vel kapcsolatban. Az MI jövőt és szolgáltatásait egyáltalán nem az európai jövőképek vagy fejlesztések határozzák meg, hanem az amerikai és kínai cégek vetélkedése, ahol utóbbiak látszottak hamarabb eszmélni.

Ha röviden össze szeretnénk foglalni, hogy melyik világrégióban hogyan állnak hozzá az MI fejlesztésekhez, akkor eltérő stratégiát és innovációs láncot láthatunk. Az Egyesült Államokban a cégek „megcsinálják”: a korábban említett cégek által vezérelt és végrehajtott fejlesztések dominálnak, amelyek interakcióban vannak egymással és versengő módon több irányba mutatnak egyszerre. Pozitívum a „just do it” szemlélet, a megfelelő innovációs környezet, és hogy képesek a K+F kezdeményezéseket gyorsan és sikeresen lefordítani termékekre és szolgáltatásokra világszinten. De az amerikai rendszernek is vannak árnyoldalai: bár látszólag úgy tűnik, hogy képes mindent igazgatni a piac és nincs szükség központi stratégiára, valójában a befektetők érdekeit szűklátókörű módon szem előtt tartó cégek és piac embertelen jövő képét vetíti elénk. Utóbbit Tim O’Reilly What’s the Future könyvében „Skynet mozzanat” néven említi és azt vetíti előre, hogy, ha nem változik érdemben az amerikai kapitalizmus működése, akkor a felesleges bértehernek tekintett emberek hamarabb fognak fellázadni, mint az intelligens gépek.

Kína 2017-ben elhatározta, hogy az élre tör, amikor a kormány bejelentette, hogy az MI területén 2020-ra el akarja érni az USA szintjét és 2030-ra elsők akarnak lenni a világon. Kínában – szemben az amerikai példával, ahol a piac dominál – egy voluntarista állam által vezérelt, de elsősorban mégis csak cégek által végrehajtott programot találni. Például a Baidu az autóiparban, az Alibaba Cloud az okosvárosban, a Tencent pedig az intelligens egészségügyben kapott mandátumot világszínvonalú fejlesztésekre. A kínai modell pozitívuma az erős állami akarat, a stratégiai gondolkodás, az összefogás (az állam, óriás cégek, startupok, egyetemek között), a megfelelő erőforrások biztosítása, hatalmas és védett helyi piac, végül a globális jelenlét: befektetések / felvásárlások, partnerségek és ökoszisztémák révén). Ugyanakkor a kínai modell árnyoldala a totális ellenőrzés, ahol a mesterséges intelligencia segítségével növekszik a kontroll, elég ha csak a világ túlnyomó részében szörnyülködést kiváltó digitális kreditrendszerre gondolunk, ami folyamatosan figyeli és minősíti a kínai polgárok tevékenységeit.

Végül Európa azt csinálja, amit az ezredforduló óta mindig, ha valamilyen nagyobb digitális kihívással néz szembe: stratégiát gyárt és fél a lemaradástól. Nálunk egyszerre találni cégek és állam által párhuzamosan vezérelt fejlesztéseket, amelyek vagy segítik, vagy gátolják egymást szubrégiótól függően (mint amilyen az északi, balti, V4, mediterrán, Benelux-államok, DACH stb.). Pozitívum az átgondolt stratégia készítés (pl. az AI HLEG segítségével), a szakértők magas száma és a széleskörű szakértelem, főleg az alapkutatások terén. Végül a sokat szidott és egyúttal áldott GDPR miatt az európai piacokon kiváló az adatminőség, ami az MI fejlesztésekhez az egyik legfontosabb erőforrás. Ugyanakkor árnyoldalakat is találni: a kitűzött stratégia sikeres végrehajtása, mint mindig, most is kérdéses, a K+F kezdeményezéseket hagyományosan pályázati keretekben támogató EU-ban jóval kisebb sikerrel fordítják le termékekre és szolgáltatásra, amit a töredezett piac sem támogat. Így rosszabb esetben egy szabályozott „adatgyarmat” jövőképe bontakozik ki, ahol a többnyire ingyen odaadott kiváló minőségű európai adatok táptalaján működő (elsősorban amerikai) szolgáltatásokat jó pénzért veszik igénybe a fizetőképes EU-s fogyasztók.

Mi a tanulság? Nincs igazán tanulság, ahogy az elején említettem ez egy körbecsukó: nincs egyetlen győztes, miközben furcsa maga a verseny is, ami nem tudni mikor kezdődött és mikor ér véget. Egyszerre versenyzik egymással Kína és az USA, miközben partnerei is egymásnak – de azért lassacskán Kína vezetni látszik. Európa közben halmozottan hátrányos helyzetben van, a szisztematikus működésünkön kell(ene) változtatni, ahogyan az innovációkat termékekre és szolgáltatásokra fordítjuk le és világszinten versenyképes megoldásokat nyújtunk. Ez utóbbi egyelőre nem igazán látszik ugyanis működni, MI-től függetlenül sem a digitális térben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!