Abban a kérdésben, hogy milyen készségek lesznek szükségesek az adatvezérelt világban való helytálláshoz, a magyar társadalom véleménye megosztott. Amíg a fiatalabb generációk inkább a hatékony eszközhasználat mellett döntöttek, addig az idősebbek az adatelemzést jelölték meg olyan készségként, amelyet el kell sajátítani. Az összesített magyar eredményekkel összevetve (adatelemzés: 47%, eszközhasználat: 46%) világviszonylatban is az eszközök hatékony használata került az első helyre 54 százalékkal, ezt egyaránt 44 százalékkal a kiberbiztonsági tudatosság, illetve a kritikus gondolkodás, így az álhírek, hamisítványok felismerése követi.
„Az MI-t kétségtelenül lehet rossz célokra is használni, az adatokkal vissza lehet élni, ezért is van szükség arra, hogy a rendkívül összetett kihívások megoldására és a lehetőségek kiaknázására ökoszisztémában gondolkozzunk, szervezeteket és iparágakat átívelő, hosszú távú szövetségeket kössünk. Célunk, hogy Magyarországon a mesterséges intelligencia területén is kikerülhetetlen szakértők legyünk” – hangsúlyozta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
Szigorúbb vállalati szabályozásra van szükség
A nemzetközi reprezentatív felmérés azt is megerősítette, hogy a vállalatoknak kidolgozott stratégiával kellene rendelkezniük az MI-vel kapcsolatban. A megkérdezett magyarok közel háromnegyede szerint ugyanis kötelező magatartási kódexeket kellene megalkotnia a cégeknek: ez az elgondolás különösen népszerű volt az idősebb korosztály körében. A Bosch korán felismerte az intelligens szoftverekben és szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, már 2020 óta rendelkezik a mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai kódexszel, melyben iránymutatásokat határozott meg a fejlesztésre és az adatvezérelt termékeiben való alkalmazására vonatkozóan. „A mesterséges intelligencia potenciálisan az egyik legnagyobb hatású technológia, amely már életünk minden területén jelen van. Ez az ötödik ipari forradalom, amely a szemünk előtt zajlik. Sőt, mi magunk formáljuk azt, hiszen a legújabb nemzetközi innovatív trendeket követve a mesterséges intelligencia a vállalat minden termékében megtalálható vagy hozzájárul azok gyártásához” – magyarázta Szászi István.
Az MI-nek kulcsszerepe lesz a klímavédelemben is
Ami az élet egyéb területét illeti, már megosztottabbak a vélemények. Arra a kérdésre, hogy az MI mely négy társadalmi területen tudna leghatékonyabban hozzájárulni a fejlődéshez, Magyarországon 52 százalék az egészségügyet, 46 százalék az energiaellátást, 43 százalék az oktatást, 35 százalék pedig a környezetvédelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet jelölte meg. Mindemellett a magyar válaszadók 66 százaléka úgy gondolja, hogy a technológiai fejlődés kulcsszerepet játszik majd az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, azonban a magyar lakosságnak csak éppen a fele van meggyőződve arról, hogy a globális technológiai fejlődést kellőképpen kihasználják korunk nagy problémáinak kezelésére.
Ha elég fejlett lenne a mesterséges intelligencia, a magyarok 39-39 százaléka MI-asszisztenst vagy MI-orvost is alkalmazna. Több mint harmaduknak MI-tanárral, több mint negyedüknek MI-ügyvéddel vagy mentorral sem lenne gondja, ötödük pedig egy MI-séf ételét is szívesen fogyasztaná. Ugyanakkor barátként csak 16 százalék, szerelmi partnerként pedig mindössze 13 százalék tudja elképzelni az MI-t.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
