A hideg idő beköszöntével a rovarok mellett a rágcsálók is keresik a téli időszakra túlélést jelentő helyeket. A NovaTox ügyvezető igazgatója, Kovács Tamás felhívja a figyelmet, hogy rágcsálóinvázó szempontjából Budapest eddigi sajátságos státusza megváltozott: „A magyar nagyvárosok közül a fővárosunk harminc éven keresztül kivételes helyzetben volt, gyakorlatilag generációk nőttek fel benne anélkül, hogy patkánnyal találkoztak volna. Mára ez megváltozott, a patkányok száma folyamatosan nő, az általuk elfoglalt élőhely bővül Budapesten is. Az állatok alkalmazkodóképessége szinte bárhol lehetővé teszi számukra a jelenlétet, ezért is kardinális kérdés, hogy védekezzünk ellenük.”

Amit nem bolygatunk, ideális hellyé válik a patkány számára

A leginkább veszélyes, betegségeket terjesztő rágcsálók közé tartozó patkányok nem válogatnak: ápolt, igényes társasházakba ugyanúgy beveszik magukat, mint elhanyagolt kertekbe. Egyáltalán nem jellemző rájuk a házikedvencektől való távolságtartás, sőt, az állatos otthonok környezete ideális helyet, könnyű élelemszerzési lehetőséget biztosít számukra. A leginkább veszélyben forgó területek azok, amelyeket nem bolygatunk napi rendszerességgel, tipikusan ilyenek a ritkán látogatott fészerek, farakások vagy komposztálók. A szakértő ugyanakkor kiemelte: nincsenek standardizálható körülmények, bárhol megjelenhetnek a kártevők.

Miért baj, ha patkány költözik a kertünkbe?

A NovaTox felkérésére a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) külön tájékoztatást közölt arról, hogy milyen veszélyekkel jár az, ha a patkányok elszaporodnak otthonainkban. A hivatal hangsúlyozza, hogy a rágcsálók, főként a patkányok – életmódjukból adódóan – jelentős mérvű elszaporodásuk esetén szerepet játszhatnak az élelmiszerek szemmel látható károsítása mellett a különféle betegségek kórokozóinak terjesztésében. Egyes állatjárványok mellett emberre is terjedő, úgynevezett zoonózisok gazdatesteiként komoly veszélyforrást jelentenek. A szennyezett helyen (pl. szemét, csatorna) mászkáló rágcsálók a testükre tapadt vagy testváladékaikban jelenlévő kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle betegségek terjesztésében szerepet játszhatnak.

Nemcsak a betegségek terjesztésében, de azok fennmaradásában is kiemelt jelentőségű a patkányok megjelenése, éppen ezért a rágcsálóirtás és az irtáskor elhullott patkányok összegyűjtése rendkívül fontos a megelőzés szempontjából. Olyan ismert betegségek mellett, mint a szalmonellafertőzés (Salmonellosis) vagy a fonálférgesség (Trichinellosis), az úgynevezett leptospirózis (Leptospirosis) nevű fertőző betegség terjedéséért is a patkányok felelnek. Ez utóbbi hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal és magas lázzal induló, esetenként súlyosabb következményekkel, máj- és veseelégtelenséggel járó, szerencsére antibiotikummal gyógyítható fertőzés.

Tájékoztatásában a Nébih leszögezte, hogy a jelenlegi ismereteik szerint nincs bizonyíték arra, hogy a háziállatok, illetve a vadállatok – köztük a rágcsálófélék – megfertőződhetnek az új 2019-es koronavírussal, mint ahogy arra sem, hogy az állatok a fertőzés további forrásaivá válhatnak az ember számára.

A patkány okos állat: ha szakszerűtlenül járunk el, beidomíthatjuk őket a csapdák elkerülésére!

Fontos leszögezni, hogy az elsődleges cél a kártevők távoltartása, a kártevőfertőzöttség elkerülése, megelőzése. A védekezés alapja a létesítmény – otthonunk, garázsunk, fészerünk, nyaralónk stb. – rendszeres karbantartása, rendjének, tisztaságának folyamatos biztosítása, a kártevők bejutásának megakadályozása.

A szakember bevonása nélküli méregkihelyezés, mint a legtöbb esetben alkalmazott rágcsálóirtó technika, több szempontból is problémás lehet. Amennyiben a méreg nem rögzítve kerül kihelyezésre, nem kellő mennyiségben, nem a megfelelő minőségű mérgezett csalétek használatával, biztosan eredménytelen lesz az irtási kísérletünk. „Sokszor tapasztalom az általam csak művirág-hozzáállásként nevezett mentalitást az emberek részéről, miszerint egyszer megvásárolják, kihelyezik, és onnantól nem is foglalkoznak a rágcsálóirtóval” – foglalja össze 12 éves tapasztalatát Kovács Tamás. – „Így könnyen előfordulhat, hogy pont az elvártak ellenkezője történik: a helyi patkányokban tolerancia vagy rezisztencia is kialakulhat egy adott hatóanyagra. Egy másik tipikus hiba, hogy az emberek házibarkács-eszközöket készítenek vagy szereznek be, amelyekkel egy-egy patkányt még el is kaphatnak, ugyanakkor kitanítják a többit. A patkányok nagyon gyorsan tanulnak egymástól és a másikkal történő dolgok következményeiből.”

A NovaTox szakembere egyedi, görényes rágcsálóirtásnak nevezett módszerrel dolgozik, melynek lényege, hogy egy betanított keresőkutya és a természetes vadászösztöneinek eleget tevő görény csapatmunkában felkeresik és elkapják valamennyi patkányt. Kovács Tamás elmondása alapján a módszer mellett két döntő érv szól: egyrészt a patkányok nem képesek megbújni a szűk járatokba is őket követő görények elől, éppen ezért azonnali eredménnyel jár, másrészt a patkányoknak a hagyományos csapdákkal ellentétben nincs idejük megtanulni, hogyan kerüljék el a görényes rágcsálóirtást.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!