Az európaiak 80 százaléka véli úgy, hogy bűnszervezetek állnak a hamisított termékek mögött, és gondolja azt, hogy a hamisítványok vásárlása árt a vállalkozásoknak és a munkahelyeknek. A válaszadók 83 százaléka továbbá úgy véli, hogy ez támogatja az etikátlan viselkedést, míg kétharmaduk véleménye szerint ez veszélyt jelent az egészségre és a biztonságra, valamint a környezetre.

Ami a kalózkodást illeti, az európaiak 82 százaléka egyetért azzal, hogy a digitális tartalmak jogellenes forrásokból való megszerzése káros gyakorlatok (csalások vagy kiskorú gyermekek számára nem megfelelő tartalmak) kockázatával jár.

E pozitív eredmények ellenére a tanulmány azt is feltárta, hogy három európaiból egy (31%) még mindig elfogadhatónak tartja hamis áruk megvásárlását, ha az eredeti termék ára túl magas. Ez az arány a 15–24 év közötti, fiatalabb fogyasztók esetében tovább emelkedik, akik közül minden második (50%) gondolja így.

Ami a gyakorlatot illeti, az európaiak 13 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban szándékosan hamisítványt vásárolt. Ez az arány a 15–24 évesek körében 26 százalékra emelkedik, ami az uniós átlag kétszerese, míg az 55–64 évesek körében 6 százalékra, a 65 évesek és idősebbek körében pedig 5% alá csökken.

Az egyes országok szintjén a szándékosan hamisított terméket vásárló fogyasztók aránya 24% (Bulgária) és 8% (Finnország) között mozog. Bulgárián kívül a hamisítványokat szándékosan vásárlók aránya Spanyolországban (20%), Írországban (19%), Luxemburgban (19%) és Romániában (18%) haladja meg az uniós átlagot.

Az eredeti termékek alacsonyabb ára továbbra is a leggyakrabban említett olyan ok (43%), ami miatt az emberek felhagynának a hamisítványok vásárlásával. A rossz tapasztalatok kockázata (rossz minőségű termékek 27%, a biztonsági kockázat 25%, és a büntetés 21% számára) szintén kulcsfontosságú tényező annak megakadályozásában, hogy a fogyasztók hamis termékeket vásároljanak.

Bizonytalanság a fogyasztók körében
Az eredetiséggel kapcsolatos bizonytalanság is növekszik. Tíz európaiból közel négy (39%) gondolkozott el azon, hogy hamisítványt vásárolt-e, míg a fiatalok fele (52%) állította ugyanezt.

A tagállamok közötti különbségek is jelentősek: míg Dániában és Hollandiában a fogyasztók mintegy negyede (26%) volt bizonytalan abban, hogy a termék, amelyet megvásárolt, eredeti volt-e vagy sem, ez a szám Romániában 72 százalékra emelkedik.

Az európaiak szintén bizonytalanok az online tartalmak eléréséhez használt források jogszerűségével kapcsolatban, 41 százalékuk számára pedig kétséges volt, hogy egy adott forrás jogszerű volt-e vagy sem.

Az EUIPO ügyvezető igazgatója, Christian Archambeau így nyilatkozott:
A polgárok véleményének megismerése segít abban, hogy figyelemfelhívó és tájékoztató tevékenységünk részeként érdemi párbeszédet folytathassunk mind a fogyasztókkal, mind az érdekelt felekkel. A szellemi tulajdon megítéléséről szóló tanulmány legutóbbi kiadása fontos új szempontokat nyújt a szellemitulajdon-jogok megsértésének megítélésével kapcsolatban, és ismételten hangsúlyozza a fogyasztóvédelem támogatásának szükségességét. E tanulmány továbbá megerősíti a jogszerű forrásokból származó digitális tartalmak ismeretével és rendelkezésre állásával kapcsolatos pozitív fejleményeket.

Digitális kalózkodás és sportesemények
Az európaiak általában véve ellenzik a kalózkodással érintett tartalmak használatát: 80 százalékuk állítja azt, hogy inkább jogszerű forrásokat használ az online tartalomhoz való hozzáféréshez, ha megfizethető lehetőség áll rendelkezésre.

Valójában tízből csaknem kilenc ember ismer legalább egy jogszerű tartalomtípust az országában, és tízből több mint négy európai (43%) fizetett szerzői jogokkal védett tartalom jogszerű szolgáltatáson keresztül történő eléréséért, letöltéséért vagy streameléséért az elmúlt évben.

Az emberek nagy többsége (65%) azonban elfogadhatónak tartja a kalózkodást, ha a tartalom nem érhető el az előfizetésükön keresztül.

Ezenfelül az európaiak 14 százaléka elismeri, hogy az elmúlt 12 hónapban szándékosan jogszerűtlen forrásokon keresztül fért hozzá tartalmakhoz. Ez az arány a 15–24 év közötti fiatalok esetében háromból egyre (33%) emelkedik. Ez különösen igaz volt a sportközvetítések tiltott streamingeszközök vagy -alkalmazások használatával történő megtekintésére.

A kalózkodással érintett tartalmakhoz hozzáférő személyek aránya is országonként változik, a finnországi és dániai 9%, valamint a máltai 22% között mozog.

A kalózkodással érintett tartalmaktól való eltávolodás leggyakrabban említett okai a jobb megfizethetőség és a jogszerű forrásokból származó tartalmak szélesebb választéka.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!