A digitális könyvtáraké a jövő: hol tartunk most?

A digitális könyvtáraké a jövő: hol tartunk most?
A technológia rohamos fejlődése folyamatos „készenléti állapotra” inti az analóg világ eszközhasználati kultúráját. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a könyvtárhasználat is a digitalitás pólusai felé tolódik, hiszen ha a mai fiatal generációk számára nincs biztosítva a megfelelő eszköz, akkor az olvasás szeretete egyre inkább a háttérbe szorul.

A technológia rohamos fejlődése folyamatos „készenléti állapotra” inti az analóg világ eszközhasználati kultúráját. Az egyetemi előadások során többnyire a klaviatúra pötyögő hangja morajlik a tollak sercegése helyett jegyzeteléskor, és a fontos események időpontjai is előbb kerülnek az okostelefonok operációs rendszerébe, mint egy valódi naptárba. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a könyvtárhasználat is a digitalitás pólusai felé tolódik, hiszen ha a mai fiatal generációk számára nincs biztosítva a megfelelő eszköz, akkor az olvasás szeretete egyre inkább a háttérbe szorul. Ettől függetlenül az analóg értékek megtartása éppen olyan szükséges, mint a technológiai trendek nyomon követése.

A digitális az új analóg: hagyomány vagy innováció?

Hiába a digitális könyvtárak térnyerése, a hagyományos intézmények sem „mentek ki a divatból”, hiszen ahogyan egy kávézó is tökéletesen szuperál a közös tanulások alkalmával, úgy a klasszikus könyvtárak is egy közösségi térként funkcionálnak. Mindemellett hiába beszélhetünk az e-bookok számtalan pozitívumáról – minthogy kis kiszerelése mellett több ezer enciklopédiát, tanulmányt és regényt is képesek tárolni –, a mai világnak mégis szüksége van az analóg könyvekre is. Miért van ez így?

A legtöbben már egyre inkább úgy gondolják, hogy a papíralapú könyvek napjai meg vannak számlálva. Éppen ezért, akik még hisznek az analóg eszközhasználat erejében, kutatások segítségével igyekeznek minél több érvet felsorakoztatni a klasszikus könyv– és könyvtárhasználat mellett. A vizsgálatok során bebizonyították, hogy a hagyományos olvasási kontextusnak nemcsak kulturális, de élettani jelentősége is van.

Az egyik legérdekesebb felmérést egy norvég kutatócsoport végezte, ahol egy fókuszcsoport segítségével az elektronikus és hagyományos olvasás hatásait vizsgálták. Az eredmény azt mutatta, hogy a klasszikus könyvet olvasók jobban és részletesebben fel tudták idézni a történetet, mint akik e-bookot használtak. Ennek a pontos magyarázatát ugyan nem tudták meghatározni, de a legvalószínűbb válasznak a tapogatás általi feltérképezést és a „könyvvel való kapcsolatteremtést” találták. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy amíg a klasszikus könyvekre szükség van, addig a hagyományos könyvtárhasználatra is.

A modern könyvtártípusok
A technológiai innováció következtében nemcsak a hagyományos könyvtárak változnak, hanem teljesen új típusai is megjelennek. A mai világban egyszerre beszélhetünk a digitális, az elektronikus és a virtuális könyvtárakról. A mondat elolvasása után először mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel – a három fogalom nem ugyanazt jelenti?

Az elmúlt évek során számtalan kutató rámutatott arra a problémára, hogy az új könyvtárfogalmak összemosódtak, amiből kifolyólag az emberek legnagyobb százaléka következetlenül használja őket. Akkor most melyik micsoda, és miért számít(ott) újdonságnak?

#1 A hagyománykövető digitális könyvtár
A digitális könyvtárak gyakorlatilag a hagyományos könyvtárak meglévő állományaira épülnek. A klasszikus könyvek és a dokumentumok digitalizált verzióit, vagy a már önmagában digitálisan megalkotott tudásanyagokat gyűjtik egy helyre.

Innováció: A digitális könyvtárak egy olyan bázist alkotnak, amelyben egy elektronikus katalógus segítségével teljes szövegek keresésére is képesek vagyunk.

#2 Az eszközhasználatra épülő elektronikus könyvtár

Az elektronikus könyvtárak legismertebb rendszere a Magyar Elektronikus Könyvtár (= MEK). Az elektronikus könyvtár definíciója elsősorban nem a benne lévő dokumentumok típusaira utal, sokkal inkább a technikai felszereltségre és a könyvek hordozóira. Ebből kifolyólag mindenképp digitális könyvtárról beszélünk, azonban ez még nem jelenti azt, hogy az elektronikus könyvtár kizárólag digitális műveket tartalmaz.

Innováció: Az elektronikus könyvtárak jelentősége a klasszikus művek digitalizált formáinak összegyűjtésében, és az internet általi folyamatos elérhetőségében rejlik.

#3 A „meta-dokumentumokból” álló virtuális könyvtár
A virtuális könyvtárak esetében olyan rendszerekről van szó, amelyek nem az egzakt dokumentumokat gyűjtik össze, hanem az arról szóló publikációkat. Ebbe beletartozhat bármilyen megjelenés, ami az adott témát érinti. A virtuális könyvtárak tehát „meta-dokumentumokból” – az adatok adataiból – építkeznek, amelyek mindig a meglévő tudásanyagok zanzásított változatai, kritikái. Innováció: A virtuális könyvtárak legnagyobb újdonságának és előnyének az elérési és felépítési módok változatossága tekinthető. Ezek az adatok/dokumentumok megjelenhetnek lista formájában, adatbázisban, de egy hipertextben is.

A klasszikus és a modern könyvhasználat egyensúlya
A hagyományos könyvtárak sosem lesznek egyenlők az digitális könyvtárakkal, azonban az elektronikus funkciók folyamatos beépítésével még sokáig képesek lesznek fennmaradni. Figyelembe véve a mai olvasási szokásokat, az internet korába születő generációk számára különösen fontos a folyamatos innováció integrálása.

Ettől függetlenül hiába használunk egy környezettudatos e-bookot vagy egy végeláthatatlan információmennyiséggel rendelkező adatbázist, hogyha a folyamatos alkalmazásuk a készségek és a szociális kapcsolatok romlásához vezet. A klasszikus és modern könyvhasználatra egyaránt szükség van: amíg az analóg eszközök segítenek a tudásanyag feltérképezésében, addig a digitalitás teret ad az új információk alapos kifejtésének.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!





Címkék: digitalizáció