A digitális gondolkodás versenyelőnyt jelent – Vendégszerzőnk írása

A digitális gondolkodás versenyelőnyt jelent – Vendégszerzőnk írása
Régóta fontolgatom, hogy könyvet kellene írni, vagy legalább egy blogot a digitális gondolkodás alapjairól. Több kurzusomon és ügyféllel történő beszélgetésem során hozom fel a szempontot, ami nem kizárólag a technológiával dolgozók sajátja, sokkal inkább egy új gondolkodási mód, amely támogatólag hathat a technológiai fejlődésre, de akár döntések meghozatalában és az élet egyéb területein is segítségünkre lehet. Azért, hogy érthető legyen a fogalom maga, igyekszem bemutatni, hogy mit is takarhat a digitális gondolkodás, és ki lehet digitális gondolkodó.

Gondolom, tájékozottabb szakmabeli kollégák kevésbé lelkesen vágnak bele eszmefuttatásomba, de szeretném előre vetíteni, hogy a digitális gondolkodás nemcsak a Design Thinking egy alapköve, mégcsak nem is feltételezi, hogy valaki rendelkezik digitális ismeretekkel. Meglepő módon a digitális gondolkodás nem a technológia vizsgálatával kezdődik, hanem az emberi célok és társadalmi összefüggések megértésével és feltérképezésével. A digitális eszközökkel és infrastruktúrákkal szembeni emberközpontú és kritikus megközelítés alkalmazásával jobban meg tudjuk határozni, hogy a digitális technológiák mikor adnak valódi értéket a tanulási tapasztalatoknak, és hol maradnak kritikus fontosságúak az analóg, digitális előtti technológiák továbbra is.*

Tehát el tudom képzelni, hogy sokan, akik ezen sorokat olvassák, maguk is digitális gondolkodásúak, akár úgy is, hogy ennek még nincsenek teljes tudatában. Hogyan fedezhetjük fel, vagy ültethetjük el magunkban a digitális gondolatokat? Ehhez hozok pár példát, amivel igyekszem szemléltetni a gondolkodásmódban rejlő sarokpontokat.

A digitális gondolkodás nem feltételez digitális tudást!

Digitális gondolkodó nemcsak olyan ember lehet, aki ismeri a weboldal fejlesztés csínját-bínját, vagy az, aki pontosan megmondja, milyen Google Ads hirdetési célzással érhető el a kívánt célcsoport egy márka számára. Az sem előfeltétele, hogy valaki szuper aktív legyen Facebookon, és ismerje a TikTok algoritmusát (ami amúgy is rejtélyes). Természetesen vannak olyan digitális gondolkodók, akik rendelkeznek ilyen jellegű tudással, de szerencsére vannak olyanok is, akik távol állnak ettől a világtól.

A digitális gondolkodás sokkal inkább feltételez egy más fajta megközelítést a probléma megoldásban, az ötletek generálásában és a munka elvégzésében.

A digitális gondolkódok emberközpontú szemszögből közelítik meg a problémákat.

A klasszikus probléma megoldási módszerek során, főleg, amikor vállalkozásunk konkrét kihívások elé állít minket, amire úgy gondoljuk, hogy a megoldás csak az ismertség növelése, az eladás ösztönzése vagy a profit maximalizálása lehet, a legtöbben ösztönösen erre a belső célra összpontosítunk, és mindent ennek rendelünk alá akkor is, ha nem biztos, hogy innen fakad a fő probléma.

A digitális gondolkodók azonban először kifelé tekintenek, és megvizsgálják az embereket, akik valamilyen kapcsolatban állnak vállalkozásunkkal. Megvizsgálják egymással való kapcsolatukat, interakcióikat, igényeiket és motivációikat. Ennek hatására újabb problémák, vagy éppen a probléma gyökere fedezhető fel, és akár olyan célokat is kítűzhetünk ezek megoldására, amelyek távolabb állnak a fent felsoroltaktól: folyamatok javítása, termék-fejlesztés vagy célcsoport-váltás.

Más módon közelítik meg az ötletelést, és hoznak új megoldásokat

Vannak hagyományos módszerek az ötletek kidolgozására. Képzeljük el, hogy egy szobában vagyunk, ahol közösen „brain-storming”-olunk, és mindenkinek ötleteket kell előadnia. Az agyunk természetesen az eredetiségre összpontosít – mi az, ami még soha nem történt meg? Amit még soha nem próbáltunk ki? Ösztönösen olyan eredeti megoldásokat várunk, amelyet még senki sem képzelt el korábban, valamire, ami világrengető lehet.

Azonban a digitális gondolkodók nem érzik ezt a nyomást, hogy mindig eredetiek legyenek. Számukra teljesen rendben való az is, ha két korábbi ötletet vagy megoldást állítanak össze, amiből aztán egy újabb születhet. Valójában inkább összekeverik az emberi igényeket és vágyakat a platformokkal és a technológiával, vagy bármi mással. Felfedezhetik például, hogy a ceruza-papír keveréke a nagyfelbontású, okostelefonos fényképezéssel és a közösségi média megosztásával kombinálva egy új módszertant hozhat a tanulásban/ tanításban. Az emberek kiindulópontként való használata a digitális gondolkodók számára természetesen.

Nem tekintik egy projekt utolsó részének a „launch”-ot/ indulást

A hagyományos terveknek általában az utolsó lépése, a kampány/termék elindítása. A hagyományos médiacsatornák esetében ez nagyjából igaz - a sajtómegjelenések futnak, a TV-szpotok a tervek szerint zajlanak, a kültéri reklámok a helyükön vannak. A kreatív oldalon a szakember a munkát átadja, az ügyfél jóváhagyja és a kampány lefut. Nehezen vagy egyáltalán nem lehet megváltoztatni a dolgokat, ha már kint vannak a plakátok, tévészpot fut a tévében, sajtóhirdetések vannak az újságokban. Csak várni lehet a visszamérést pár hónap múlva, és remélni, hogy a munkánk pozitívan hatott vagy hatott egyáltalán.

A digitális gondolkodásban azonban a tervnek csak egy része a piacra lépés. Mivel sokkal több csatorna áll a rendelkezésünkre, ráadásul egyre több a digitális, így sokkal nagyobb lehetőség van az indulás utáni korrigálásokra, a személyre szabott üzenetek bevezetésére vagy leállítására, az árazás vagy a csatornák újra gondolására és finomhangolására. Ez nagy hatással van a létrehozás egész folyamatára, hiszen mindent érdemes úgy tervezni, hogy zökkenőmentesen átdolgozható legyen, és mindig képesek legyünk reaktívan fellépni. Nem hiába működik remekül az agilis módszertan, hiszen folyamatosan érdemes figyelni, monitorozni, és valós időben reagálni a piaci visszajelzésekre.

Ez azért van, mert a digitális gondolkodás egy alapvetően demokratikus gondolkodás. **

Az emberek figyelme rövidül, de ezzel együtt szabadon megválaszthatják, hogy mit tegyenek, mit nézzenek, mit osszanak meg. Nem hiszem ezzel együtt, hogy a digitális gondolkodók csak a digitális projektekért felelhetnek. Bármely területen dolgozhatnak, és mégis digitális módon közelíthetnek meg projekteket, pont azért, mert az életünk, környezetünk és ezzel maga az ember is változik.

Egy olyan világban, ahol életünk egyre több része digitális platformokon fut (munka, iskola, szórakozás és kapcsolat ápolás), és ahol otthonunk egyre több eszköze egyre inkább kapcsolódik egymáshoz, az elkövetkező években magas lesz az olyan digitális gondolkodók iránti igény, akik képesek gondolkodni és működni a speciális technikai készségeken túl is.

https://citl.illinois.edu/paradigms/thinking-digitally

** https://medium.com/nothingdivided/what-is-a-digital-thinker-in-an-industry-where-everything-is-digital-58f6ebf7988d

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szabó Edit

Digitális marketing szakember és tréner. 10+ évet dolgozott ügynökségi oldaltól kezdve bankszektoron át (Citibank, OTP Bank) a technológia (Microsoft) és az ügyfélélmény kutatás (Bare International) …