A „Tárgyak Internete”, az Internet újabb evolúciója - Tázló József előadásának összefoglalója

A „Tárgyak Internete”, az Internet újabb evolúciója - Tázló József előadásának összefoglalója
Az internet evolúciós robbanása determinálja, hogy a hálózatba kapcsolt eszközök önállóan működjenek, kizárva az emberi hiba kockázatát. A kinyert adatokból összeállt adatbázisokból döntéstámogatási módszertanok jöhetnek létre.

Mai felfogással még el sem tudjuk képzelni, hogy külön felárat fizessen valaki azért, ha maga szeretné vezetni az autóját. 10 év múlva azonban az autók saját magukat fogják vezetni, mivel a futurológusok szerint az emberi tényező kockázati kiszámíthatatlanságként jelentkezik, ezért ki kell iktatni.

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor a kommunikáció fejlődési folyamata beleillik az emberi faj fejlődésének görbéjébe. Pontosabban, a folyamat elkezdődött az írással, a könyvnyomtatással, a könyvtárak létrejöttével, folytatódott az ipari forradalommal, majd megjelent az internet. A háló lökést adott az emberi társadalom gyarapodásához és a tudás elterjedéséhez. Ennek a folyamatnak egy újabb evolúciós hulláma következik, amit a Tárgyak Internetének hívunk, mondta el az idei őszi Internet Hungary-n tartott előadásában Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója.

Hálózatok hálózata az evolúciós robbanás küszöbén

Az internet megszületése óta eltelt néhány évtized alatti jelentős fejlődés után az internet, a hálózatok hálózata ma újabb „evolúciós robbanás” küszöbén áll. Egyre több számítógép illetve „számítógép-jellegű” elektronikus eszköz, mobiltelefon, tablet kapcsolódik az egyre nagyobb sávszélességű hálózatokhoz. A mobiltelefónia fejlődésével a miniatürizálás és a mobilkommunikáció felgyorsult és olcsóvá vált. Melléktermékként pedig olyan kétirányú kommunikációt lehetővé tevő picike áramkörök születtek meg, amelyekkel okossá tehető bármilyen eszköz.

A kommunikáció és a mobilitás tehát arra a szintre fejlődött, ahol már tulajdonképpen „bárkit” és bármit hálózatba tudunk kötni. Ma a bennünket körülvevő, hálózatba köthető eszközök és tárgyak mintegy 1 százaléka bír ezzel a tulajdonsággal, 99 százalékuk pedig még nem. Az előrejelzések szerint 2020-ra mintegy 50 milliárd eszköz, „okos tárgy” hálózatba való bekapcsolása várható.

Hiperkonnektivitás a mindennapi életben

Milyen hatással lesz ez a „hiperkonnektivitás”-on alapuló „Tárgyak Internete” az informatikára és egyáltalán a mindennapi életünkre?

A tárgyakba épített szenzorokból folyamatosan, óriási mennyiségben érkező adatok kiértékelése megteremti a lehetőségét az azonnali, minden eddiginél hatékonyabb döntések meghozatalának. Például az egészségügyben majd biometrikus érzékelők segítik és egyszerűsítik az orvosi vizsgálatokat vagy a GPS koordináták segítségével a mentőt is ki lehet küldeni. A szenzorok segítségével világméretű real-time egészségügyi adatbázis jön létre, amelynek feldolgozásához hatalmas kapacitásra lesz szükség. A közlekedésben pedig a gépjárművek egymással fognak kommunikálni, vagy a jelenlegi rendszeres, előre ütemezett műszaki vizsgálata helyett a beépített rezgés,- zaj,- hőmérséklet,- és egyéb érzékelőktől folyamatosan kapott információk alapján csak az üzemi paraméterek normálistól való eltérése esetén (on-demand), hívják be a járműveket szervizelésre, fölöslegesen nem.

A „Tárgyak Internete” tehát sokkal többet jelent a mindent összekötő hálózatnál, magában foglalja az információk feldolgozását és a minden eddiginél gyorsabb, tökéletesebb döntéshozatalt és a bennünket körülvevő világ változásaira történő azonnali reagálás lehetőségét. A gyártás, a szolgáltatási hálózatok és a közlekedés területén már kíváncsian várjuk ez a fantasztikus jövőt, vázolta fel Tázló József.

A Tárgyak Internete, szorosan kapcsolódik a Big Data problematikához, hiszen az így született rendszerek adatokat szolgáltatnak. Az adatokból elemzések és következtetések születnek, amelyeket legtöbbször hasznosítunk.

Tázló József előadásának prezentációja itt található: Klikk

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!