
Mai felfogással még el sem tudjuk képzelni, hogy külön felárat fizessen valaki azért, ha maga szeretné vezetni az autóját. 10 év múlva azonban az autók saját magukat fogják vezetni, mivel a futurológusok szerint az emberi tényező kockázati kiszámíthatatlanságként jelentkezik, ezért ki kell iktatni.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor a kommunikáció fejlődési folyamata beleillik az emberi faj fejlődésének görbéjébe. Pontosabban, a folyamat elkezdődött az írással, a könyvnyomtatással, a könyvtárak létrejöttével, folytatódott az ipari forradalommal, majd megjelent az internet. A háló lökést adott az emberi társadalom gyarapodásához és a tudás elterjedéséhez. Ennek a folyamatnak egy újabb evolúciós hulláma következik, amit a Tárgyak Internetének hívunk, mondta el az idei őszi Internet Hungary-n tartott előadásában Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója.
Hálózatok hálózata az evolúciós robbanás küszöbén
Az internet megszületése óta eltelt néhány évtized alatti jelentős fejlődés után az internet, a hálózatok hálózata ma újabb „evolúciós robbanás” küszöbén áll. Egyre több számítógép illetve „számítógép-jellegű” elektronikus eszköz, mobiltelefon, tablet kapcsolódik az egyre nagyobb sávszélességű hálózatokhoz. A mobiltelefónia fejlődésével a miniatürizálás és a mobilkommunikáció felgyorsult és olcsóvá vált. Melléktermékként pedig olyan kétirányú kommunikációt lehetővé tevő picike áramkörök születtek meg, amelyekkel okossá tehető bármilyen eszköz.
A kommunikáció és a mobilitás tehát arra a szintre fejlődött, ahol már tulajdonképpen „bárkit” és bármit hálózatba tudunk kötni. Ma a bennünket körülvevő, hálózatba köthető eszközök és tárgyak mintegy 1 százaléka bír ezzel a tulajdonsággal, 99 százalékuk pedig még nem. Az előrejelzések szerint 2020-ra mintegy 50 milliárd eszköz, „okos tárgy” hálózatba való bekapcsolása várható.
Hiperkonnektivitás a mindennapi életben
Milyen hatással lesz ez a „hiperkonnektivitás”-on alapuló „Tárgyak Internete” az informatikára és egyáltalán a mindennapi életünkre?
A tárgyakba épített szenzorokból folyamatosan, óriási mennyiségben érkező adatok kiértékelése megteremti a lehetőségét az azonnali, minden eddiginél hatékonyabb döntések meghozatalának. Például az egészségügyben majd biometrikus érzékelők segítik és egyszerűsítik az orvosi vizsgálatokat vagy a GPS koordináták segítségével a mentőt is ki lehet küldeni. A szenzorok segítségével világméretű real-time egészségügyi adatbázis jön létre, amelynek feldolgozásához hatalmas kapacitásra lesz szükség. A közlekedésben pedig a gépjárművek egymással fognak kommunikálni, vagy a jelenlegi rendszeres, előre ütemezett műszaki vizsgálata helyett a beépített rezgés,- zaj,- hőmérséklet,- és egyéb érzékelőktől folyamatosan kapott információk alapján csak az üzemi paraméterek normálistól való eltérése esetén (on-demand), hívják be a járműveket szervizelésre, fölöslegesen nem.
A „Tárgyak Internete” tehát sokkal többet jelent a mindent összekötő hálózatnál, magában foglalja az információk feldolgozását és a minden eddiginél gyorsabb, tökéletesebb döntéshozatalt és a bennünket körülvevő világ változásaira történő azonnali reagálás lehetőségét. A gyártás, a szolgáltatási hálózatok és a közlekedés területén már kíváncsian várjuk ez a fantasztikus jövőt, vázolta fel Tázló József.
A Tárgyak Internete, szorosan kapcsolódik a Big Data problematikához, hiszen az így született rendszerek adatokat szolgáltatnak. Az adatokból elemzések és következtetések születnek, amelyeket legtöbbször hasznosítunk.
Tázló József előadásának prezentációja itt található: Klikk
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!