A kumulatív kulturális evolúció, vagyis a technológiai fejlesztések és módosítások folyamatos, generációk során történő felhalmozódása tette lehetővé, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak a különböző környezetekhez és kihívásokhoz. Egy, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint az emberek körülbelül 600 ezer évvel ezelőtt kezdhették gyorsan felhalmozni a technológiai tudást a társas tanulás révén.

„Fajunk, a Homo sapiens sikeresen alkalmazkodott olyan ökológiai körülményekhez – a trópusi erdőktől a sarkvidéki tundráig –, amelyek különböző típusú problémák megoldását igénylik. A kumulatív kultúra kulcsfontosságú, mert lehetővé teszi az emberi populációknak, hogy a korábbi generációk megoldásaira építsenek, azokat újrakombinálják, és nagyon gyorsan új, összetett problémamegoldási módszereket dolgozzanak ki” – mondta a kutatást vezető Charles Perrault, az Arizonai Állami Egyetem evolúciós antropológusa. „Ennek eredményeként a kultúráink – a technológiai problémáktól és megoldásoktól kezdve az intézményrendszereinkig – túlságosan összetettek ahhoz, hogy azokat az egyének egyedül feltalálják.”

Hogy megállapítsák, mikor kezdődött ez a technológiai fordulat, a kutatók a kőszerszám-készítési technikák bonyolultságának változásait vizsgálták az elmúlt 3,3 millió év régészeti leletanyagában. A kumulatív kultúra nélkül elérhető kőszerszám-technológiák komplexitásának kiindulópontjaként például a csimpánzok által használt szerszámkészítési módszereket, valamint az első emberi pattintási kísérleteket vették.

Olvasd el a teljes cikket a Qubit. oldalán.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!