Újra Budapest lehet a régió szállodafejlesztési központja?

Újra Budapest lehet a régió szállodafejlesztési központja?
A gazdasági válság kitörését követő sokk után a turizmus 2010 óta világszerte dinamikusan növekedett. A pozitív trendek alól Magyarország sem kivétel és hazánk, annak főbb desztinációi, különösen Budapest élvezik a konjunktúra pozitív hatásait, vonzva turistákat, szállodaüzemeltetőket és befektetőket egyaránt.

Brexit, migrációs fenyegetettség, Kína gazdasági nehézségei, olajválság – úgy tűnik, alapvetően egyik gazdasági kockázat sem töri meg a turisztikai szektor lendületét: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) középtávon globálisan 4,7%-os, Európára nézve 4-4,5%-os, míg Közép-kelet Európára 5% feletti növekedést prognosztizál ezen a területen.

Budapest lehet az egyik fő haszonélvező
A térségben csaknem 37 millió vendégéjszakát realizáló arany háromszög, Bécs-Prága-Budapest mellett a szakemberek egyetértettek, hogy Lengyelország és Románia azok a térségbeli országok, amelyek méretüknél és belső piacuknál fogva a Közép-európai régióban, mint potenciális fejlesztési piacok megjelenhetnek, ugyanakkor minden ország, ezen országok fővárosai és vidéki centrumai más- más lehetőségeket rejtenek ezért az egyes projekteket saját kontextusukba helyezve kell értékelni.

„Míg három éve a hotel és Budapest szókapcsolat az szakmai konferenciákon és befektetői beszélgetéseken szinte kerülendő téma volt, azóta nagyot fordult a világ és a szektorban érintettek a magyar fővárost ma lehetőségeit és jövőjét tekintve egyöntetűen izgalmas fejlesztési piacnak, jó befektetési lehetőségnek tartják” - nyilatkozta Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető partnere.

Jelenleg is komoly fejlesztések zajlanak Budapesten, közel 15 projekt, beleértve épülő szállodákat (Párizsi Udvar, Matild Palota, Hotel Clark, Belgrád Rakpart, Meininger, hogy csak néhányat említsünk) és projekteket (W Balettintézet, Vörösmarty tér, Bazilika és környékén több épület) hozzávetőleg akár 2.000 szobás bővülést is magával hozva. A kereslet és az árak fenntartható emelkedése azt is magával hozza, hogy e lista a közeli jövőben várhatóan újabb jelentős elemekkel bővülhet majd. 

Fejlesztési modellek: széles a paletta
Azt illetően, hogy milyen esetekben érdemes a szállodaprojektben szakosodott üzemeltetőt bevonni, vagy márkanév költségeit megfizetni, a felek, köztük a befektetők és a finanszírozási szakértők is egyöntetűen kifejtették, hogy 100 szoba fölötti méretnél, illetve ha a fejlesztő későbbiekben el kívánja adni a szállodát további befektetők részére, érdemes elgondolkodni a nemzetközi márkanév bevonásán. Ellenkező esetben, vagy ha a tulajdonos maga is tapasztalt szállodás, a saját kézben való működtetés is sikeres lehet. A szállodaüzemeltető cégek hozzáadott értéke ugyanakkor nemcsak a működtetés során nyilvánul meg, hanem az építkezés ideje alatt nyújtott technikai segítség biztosítása során is támogatást adnak, hogy költséghatékony és átgondolt fejlesztés jöjjön létre.

A terméket illetően a multibrand szállodavállalati struktúra (melynek előnye az, hogy mind a vendég, mind pedig a szálloda tulajdonosa széles platformból tudja kiválasztani a számára és a piac számára legmegfelelőbb terméket) egyre népszerűbb, ilyen globális láncok és szolgáltatások már jelen vannak a hazai piacon is. A nagy cégekkel szemben állnak ”az egy termék, egy piac” üzenetet képviselő kisebb cégek, amelyek sokkal inkább a személyesebb üzemeltető-tulajdonos közötti kapcsolatra, az egyfajta termékazonosításra helyezik a hangsúlyt.

„A trendek azt mutatják, hogy a szállodaipar folyamatos innováción megy keresztül, a termékek folyamatosan bővülnek, cégek konszolidálódnak és egyesülnek – mellettük meg-megjelennek újak és persze a helyi piacokon szépen megélnek mellettük a független, vagy helyi cégek által működtetett hotelek” – mondta el Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezető partnere.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!