Tartalom és hirdetés egyre inkább kéz a kézben jár a globalizálódó digitális kereskedelmi piacon, amely mostanra olyan szintre emelkedett, hogy az eddigi gyakorlatokkal ellentétben el kell kezdeni komolyan foglalkozni vele - hangzott el Madar Norbert előadásán a 25. Internet Hungary szakmai konferencián. A digitális stratégiai tanácsadó szerint bár nagy a zaj a piacon, a digitális kereskedelem egyre nagyobb szeletet szakít a tortából, számszerűen a teljes kereskedelem 20 százalékát teszi ki és kétszer olyan gyorsan növekszik, mint az offline ágazat.
"Az elmúlt években, főleg a koronavírus-járvány alatt felfutást kapott a kereskedelmi ágazat" - kezdte Madar Norbert. "A teljes kiskereskedelmi forgalom öt százalékos növekedési ütemmel 31 ezer milliárd dollár (11,14 billiárd, vagyis 11,14 milliószor egymilliárd forint) volt világszinten. Eközben a reklámfogyasztók vásárlókká és ügyfelekké is váltak, ami hirdetői oldalról egy teljesen más megközelítést igényel, a határ ugyanis elmosódik a kereskedelem és a médiatartalom között" - mutatott rá a szakember. Kifejtette, hogy a különböző applikációk alakítják át intenzíven a médiafogyasztási, ezzel együtt pedig a fogyasztói szokásokat, a különböző tartalmak ugyanis sok esetben olyan dolgokra sarkallnak minket, amelyeket magunktól nem biztos, hogy megtennénk.
"A legjobb példa erre a TikTok. Ha látunk valamilyen terméket egy rövid videóban, rögtön átmehetünk a webshopra, hogy megvásároljuk azt, de egyes helyeken már magán az alkalmazáson belül hozzájuthatunk az adott termékhez. Az Egyesült Államokban például a Netflixen belül már létezik olyan lehetőség, hogy egy adott filmmel vagy sorozattal kapcsolatos reklámterméket, pólót, bögrét is meg lehet vásárolni" - magyarázta Madar. Hozzátette, hogy mindezzel egy időben olyan market place-ek vannak jelen a digitális piacon, amelyek a különböző igényeket aggregálva tömegeket vonzanak magukhoz. Az emberek aztán rengeteg adatot megadnak ezeken a platformokon, amelyek aztán médiakínálati szempontból felhasználhatják ezeket, személyre szabott tartalmakat, és újabb hirdetéseket kínálva. Ezzel pedig fel is épül az impulzív vásárlásokra épülő ügyfélkör kialakításának stratégiája.
"Piaci szereplőként ma már nagyon könnyű globálisan fellépni, hiszen könnyű tipizálni, hogy mit akarnak a fogyasztók. Ezeknek a fogyasztóknak aztán olyan perszonalizált élményt, tartalmakat kínálnak az applikációikon keresztül a vállalatok, amelyek impulzus vásárlásra ösztönöznek. Hazánkban jelenleg minden ötödik online rendelés külföldről jön. Év végére például csak a Temun 10 millió rendelést adnak le 130 milliárd forint értékben, amelytől így a hazai kereskedők és kiskereskedők, összességben a magyar gazdaság esik el. A Temu mára vásárlói bázis és rendelési szám tekintetében Magyarország legnagyobb online kereskedelmi felülete lett. A stratégiájuk az, hogy rettentő összegekért, hatalmas hirdetési költségvetéssel bejönnek a piacra, monetizálják azt, az embereket pedig az applikációjukra terelik, ahol személyre szabott vásárlási élményt kínálva szabad, alkalmazáson belüli rendelést, és tartalmakat biztosítanak. A média tehát intenzíven belefolyt a kereskedelembe, és vice versa, aminek az adott igazán teret, hogy már mindent intézhetünk mobilról. A Temu például napi szinten 500 millió letöltést generál világszerte, és még nem is beszéltünk az olyan előfizetéses modellekről, amelyeket a tartalomszolgáltatók mellett egyre inkább előszeretettel alkalmaznak az online kereskedők is, a tagjaiknak újszerű tartalmakat és akciókat kínálva" - fejtette ki Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
