1: A nagyvállalatok jelentősen gyorsítani fogják a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia bevezetését
Bár sokan úgy vélik, hogy a blokklánc körül túl nagy a felhajtás, arra számítunk, hogy egyre több vállalat és kormány vezeti majd be a technológiát a jövő évben. És mivel mind ezek a cégek, mind pedig technológiaszállítóik értékes tapasztalatokra tesznek szert, a sikeres projektek aránya is nagymértékben nőni fog. A nagyvállalatok valószínűleg nem radikális módon, hanem szélesebb körű folyamat-optimalizáció részeként alkalmazzák majd az új technológiát. A nagyvállalati bevezetést szolgáltatásként nyújtott blokklánc (blockchain as-a-service) platformok és az üzleti modell életképességének bizonyítását szolgáló (proof-of-business) gyors prototípuskészítő keretrendszerek fogják támogatni - írja a fujitsuhungary.blog.hu.
2: A különböző főkönyvek és a meglévő rendszerek harmonikusabban működnek együtt
Ahogy több adatot és tranzakciót tárolunk a privát (permissioned) és a nyilvános (permissionless) blokkláncokban, nyilvánvalóan egyre nagyobb az igény ezek zökkenőmentes együttműködése iránt. Már ma is léteznek erre bizonyos megoldások (pl. blocknet, Fusion), de decentralizáltabb alkalmazások megjelenésére és a meglévő nagyvállalati rendszerekkel való integráció egyszerűsödésére számítunk.
Az API-k fontos szerepet játszanak ebben a fejlődésben, azonban az interoperabilitás sikeréhez holisztikus megközelítésre és iparági szabványokra van szükség. A kérdést nem lehet elszigetelten, kizárólag a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia vonatkozásában kezelni.
3: Az MI intelligensebbé teszi az okos szerződéseket
Napjaink „okos szerződései” (smart contract) sajnos valójában egyáltalán nem okosak, sőt jogi szempontból még csak szerződésnek sem tekinthetők. Általában nagyon rugalmatlanok is, nem alkalmazkodnak a körülmények (pl. a gazdasági feltételek) változásához. Az okos szerződések valójában kódrészletek, amelyek bizonyos feltételek teljesülése vagy meghatározott események megtörténte esetén konkrét műveletet hajtanak végre. Arra számítunk, hogy az MI növelni fogja ennek a folyamatnak az értékét azáltal, hogy új típusú alkalmazkodó szerződések és workflow kialakítását teszi lehetővé. A jövőben mesterséges intelligenciát fognak alkalmazni az okos szerződések elemeinek elkészítése, kezelése és automatikus érvényesítése során. Ehhez azonban még hosszú utat kell megtenni – és az MI egyelőre nem tudja majd kezelni az okos szerződések kódfrissítéseit és kiadásait az olyan alapelvek érvényesítéséhez, mint a szándék, a korrektség, a hatékonyság és a növekedés. A következő 12 hónap azonban várhatóan elindít majd minket az ide vezető úton.
4: A szabályozó hatóságokra és a kormányzatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a hatósági környezet korrekciója terén
A blokklánc, az elosztott főkönyvek és az okos szerződések használata jelentős jogi kérdéseket vet fel, és egyelőre nincsenek törvények és jogszabályok e kérdések rendezésére. 2019-ben ezért a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiák bevezetésének jogi és hatósági szabályozásában is várhatók változások.
A kriptovaluta-közösség tagjai között továbbra is lesznek olyanok, akik azt állítják, hogy a modelljük önszabályozó, és ezért nincs szükség kormányzati beavatkozásra. Engem (és sok más szakembert) azonban még meg kell győzni az önszabályozás működőképességéről. Ráadásul a hatóságok és kormányzatok részéről megnyilvánuló kiemelt figyelem nem feltétlenül rossz dolog. Szélesebb körű érdekeket vesz igénybe, és rákényszeríti a vállalatokat és a közvéleményt, hogy a vállalati felelősségvállalás (CSR), a megfelelés és az etikus viselkedés szempontjából is értékeljék a blokkláncot és az elosztott főkönyvi technológiát. A teljes poszt itt érhető el.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
