Mindent borít a fintech! Vagy mégsem!?

Mindent borít a fintech! Vagy mégsem!?
Az Internet Hungary konferencia első napján a Fintech szekció legnagyobb meglepetése számomra az volt, hogy az új uniós pénzügyi szabályozás, a jövő januártól érkező PSD 2 hatása azért közel sem lehet annyira földrengés-szerű, mint azt most sokan várják. Miért? Kiderül cikkünkből.

 

Igen, ide nagyon jó lejönni. Jó itt lenni minden évben újra és újra annak, aki rendszeresen jár, de persze annak is megéri egy kedd-szerdát kihasítani az életéből, aki még nem volt, vagy nagyon régen volt Internet Hungary konferencián. Azaz a hazai online világ legnagyobb seregszemléjén, ahol 2000-nál is több emberrel lehet találkozni! No és persze az egész napi okulás és grandiózus „netwörkölés” után kiereszteni a gőzt az esti koncerten (most Halott Pénz), majd a diszkós (most retro-diszkós) bulin.

Fintech trendek

De vissza a munkához: a média-, az ügynökségi-, az e-kereskedelmi fókusz mellett a nagyvállalatok, nagy szervezetek képviselői is rendszeresen jelen vannak az Internet Hungary-n, és évről-évre új témákkal gazdagodik a hatalmas konferencia és társadalmi esemény. Aki nem tudná: egy-egy nap 5-5 konferencia zajlik párhuzamosan az öt teremben. Sőt, egy-egy terem programja is igen színes (nem csak színkódokkal jelölt), még ha általában hasonló tematikára is van felfűzve. Teljes képet így egy ilyen hatalmas rendezvényről még féltucat újságíró sem biztos, hogy tudna nyújtani. Maradok így annál, amit én láttam, én tapasztaltam az első napon a Fintech szekcióban – de ígérem az apró részletekkel nem untatok senkit, csak a legérdekesebb megállapításokat emelem ki.


A Fintech, azaz a legmodernebb banki technológiákat, üzleti modelleket összefoglaló szekció legnagyobb meglepetése számomra az volt, hogy az új uniós pénzügyi szabályozás, a jövő januártól érkező PSD 2 hatása azért közel sem lehet annyira földrengés-szerű, mint azt most sokan várják.

Fintech - mi lesz itt?

Kis Gergely, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. partnere és Ákos Tamás a CIB Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese is lehűtötte a nagy várakozásokat. Egybehangzó véleményük szerint lesznek változások, átalakulások, de közel sem fognak új bankok vagy akár digitális pénzügy szolgáltatók tucatjai kinőni a földből. Ahogyan 5-10 éve azt várta mindenki, hogy a telco cégek átveszik a bankok üzletének egy részét – nem vették át.

Ehelyett Kis Gergely szerint az a valószínűbb, hogy a meglévő hűségkártya programok – Supershop, Mol, Shell, kereskedelmi láncok pontgyűjtői és hasonlók – fognak a mainál is jobban összeolvadni a pénzügyi-banki szolgáltatásokkal. A hűségkártyák nagy többségéből ugyanis sokkal könnyebb lesz az új szabályozás révén bankkártya- vagy digitális pénz szolgáltatásokat felépíteni, főként a mobiltelefonokra építve.


Apple, Samsung, Google - jönnek?

A hazai piacméret és a jól lefedett banki szolgáltatási paletta miatt ebben a „sűrű fillér” elven működő üzletben előbb-utóbb elvérzik az a cég, amely pár ezer, pár tízezer ügyféllel dolgozik. Már csak azért is, mert az informatikai beruházások méregdrágák a banki oldalon. Ez azt jelenti, hogy az idei Internet Hungary fő motívuma, a „felforgatók, felforgató technológiák” kitétel alkalmazható ugyan a bankszektor hozzánk is lassan megérkező újabb vagy nagyobb startupjaira, azonban csak megkötésekkel. Egyszerűen a jutalékszintek ahhoz túl alacsonyak, hogy egy új belépő tartósan megéljen Magyarországon, hacsak nem egy olyan nagy nemzetközi játékos, mint az Google, az Apple vagy a Samsung – hiszen mindhárom cégnek van globális fizetési rendszere, de azokat egyelőre nem hozták be hozzánk.

Lényegében a bankok, a fintech világ most azért „teper”, hogy még e nagy játékosok ideérkezése előtt valami olyat tegyen le sz asztalra, amivel elnyeri az innovációra nyitott ügyfelek bizalmát. Ilyenek például a Gránit Bnak vagy az MKB Bank Euórpa-szerte elsőként érkező mobiltelefonos, NFC alapú fizetési megoldásai, a Telenor MobilPass vagy az OTP Simple új virtuális bankkártyás szolgáltatásai. (Egyébként mind a négy a MasterCard technológiájára épülve teszi lehetővé azt, hogy jobb (NFC képes) androidos mobiltelefonok NFC chipjére „rávarázsolják” a chipes, csippantós bankkártyák teljes funkcionalitását. Ehhez ráadásul SIM kártyát sem kell cserélni mint régen.)


Lenyúlják a nagy bizniszt a kicsik?

Ákos Tamás a CIB Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese elismert azt is, hogy a világon mindenütt évtizedes lemaradásban vannak a bankok, hiszen például napokig tart egy személyi kölcsön igénylési-folyósítási folyamat és nekik is csak nemrég sikerült mobilra költöztetni ezt, igaz így a több nap helyett 7 perc(!) is elegendő a kölcsön folyósításához. Erre az innovatív szemléletre már csak azért is szükség van, mert az új uniós szabályozással még sűrűbb lesz a pénzügyi szolgáltatások piaca, nem is szólva arról, hogy pár hete az online videós, távoli ügyfél-azonosítás is lehetséges lett nálunk, így könnyebb, főként a fiatalabb korosztályt ügyféllé tenni, hiszen be sem kell menni ehhez egyetlen bankfiókba sem.

A Fintech szekciót lezáró fórumbeszélgetésen különösen érdekes volt az is, hogy a digitális banki liberalizáció azért nagy fenyegetés a pénzintézeteknek, mert a legjobb üzletet jelentő szolgáltatásait éri el először az árverseny – húzta alá Hetényi Márk, az MKB Bank Digitális Stratégia vezérigazgató-helyettese is. A „macerás” mikrohitelezés és ügyfélkezelés helyett például az átutalások piaca robban, hiszen mondjuk a Transferwise révén valaki egy eurós költség alatt is tud utalni, miközben a nagybankok 20 euró felett kérnek ugyanezért az szolgáltatásért – mondta a CIB már idézett vezetője, Ákos Tamás. Az árverseny tehát a nagyobb személyi hitelek és a kártyapiac mellett minden olyan területre kiterjed, ahol jól automatizálható folyamatok vannak és magas a profittartalom. Ez tehát a PSD 2 igazi kihívása...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …