A tavalyi évet 0,1 százalékos volumenváltozással zárta a hazai kiskereskedelmi forgalom a KSH februárban közzétett, 2024-re vonatkozó adatai szerint. Mindez a naptárhatástól megtisztított adat, nyersen sem sokkal jobba a 0,4 százalékos növekedés. Ez nagyjából meg is felel a GDP szintén naptárhatástól mentes 0,2 százalékos növekedésének.

A 2025 januári első adatok 4,7 százalékos volumenváltozást mutattak, amiből 2,4 százalékpont az élelmiszerekhez volt köthető. Ezzel azonban még mindig távol van az elmúlt évek csökkenésének ládolgozása.

A pozitív kilátásokat pedig beárnyékolják a legújabb kormányzati intézkedések. Harminc darab, az élelmiszerkereskedelem nagyságrendileg harmadát adó termék árrésének tíz százalékban maximalizálása nehezen előrelátható hatásokat válthat ki. Várhatóan minden más termék inflációját növeli majd, nehezen látható, hogy erre hogyan reagálnak majd a fogyasztók.

Ahogy arra az Országos Kereskedelmi Szövetség felhívta a figyelmet, a 300 milliárd forintos kiskereskedelmi adó, vagy éppen az árrés maximalizálása is csökkenti a kereskedők akciókra, marketingre és reklámra fordítható forrásait – ezzel pedig végső soron a fogyasztók által fizetendő árak leszorítására nem jut elegendő forrás.

De nem csak az élelmiszerkereskedők vannak nehéz helyzetbe: a sok éven át garantált gyors növekedést elkönyvelő online kereskedők is egyre nehezebb helyzetben vannak – legalábbis akik Magyarországon működnek.

Országot elhagyó forgalom

Míg a hazai kereskedők újabb és újabb kihívásokkal küzdenek, külföldi versenytársaik egyre több magyar fogyasztót csábítanak el. Ma már ott tartunk, hogy a hazai online kereskedők sem számolhatnak bővülő forgalommal – elviszi a vevőket a külföldi, a magyar szabályozás alól mentesülő konkurencia.

A KSH az online kereskedelmet „csomagküldő és internetes kiskereskedelem” néven tartja nyilván. Ennek 0,5 százalékos bővülése elmaradt az élelmiszerüzletek 1,2 százalékos értékétől a tavalyi évben, illetve megegyezett a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalom szintén 0,5 százalékos bővülésével.

Magyarországon 2024-ben megállt az e-kereskedelem előretörése, a vásárlók a hagyományos boltok, különösen az élelmiszerboltok felé vitték inkább a költéseiket.

Mindez rég nem látott fordulat – ami mögött statisztikai módszertani nehézségek is állhatnak. A KSH ugyanis csak a legálisan hazánkban letelepedett vállalkozások adatait láthatja – a kínai online áruházakra nehezebb a rálátás. Márpedig könnyen lehet, hogy nem az e-kereskedelem iránti érdeklődés csökkent, hanem az online vásárlók inkább a Temu és társai felé fordulhattak, ami kimarad a statisztikai hivatal adataiból.

A fő probléma, hogy az elmúlt négy évben nem volt érdemi növekedés, a volumen 2021 óta nem változott. Még 2024 utolsó negyedévében is a 2021-es év átlagának 99,9 százalékon ált a fogyasztás, de a 2021-es utolsó negyedévhez képest még 3 százalék volt az elmaradás.

A hazai kereskedelmi szektor számára azonban az is érdekes kérdés, hogy mit várhat a jövőre vonatkozólag. Ebben az uniós adatokat érdemes segítségül hívni. Nem csak a GDP változása hat ugyanis a fogyasztásra, hanem hogy a nemzeti jövedelem mekkora része lesz a háztartásoknál jövedelem, és annak mekkora részét fordítják fogyasztásra.

Mivel a magyar GDP-ből csak igen kis rész lesz háztartási jövedelem, fogyasztásra is kevesebb jut. Míg az EU-ban a GDP 52,1 százaléka volt a kiskereskedelmi fogyasztásra elköltött összeg, addig Magyarországon csak 49,1 százalék. Ráadásul az elmúlt évtizedben hazánkban ez az arány 3,9 százalékkal csökkent, míg az uniós szinten 3,7 százalékkal.

A magasabb jövedelem növekedésének egyre kisebb része jut fogyasztásra, emiatt várható, hogy a tehetősebb országokban jobban csökken a GDP-ből fogyasztásra szánt összeg. Magyarország azonban uniós összevetésben is az egyik legalacsonyabb értéket mutatja, régióinkban csak Csehországban alacsonyabb ez a mutató.

Amíg nem növekszik jelentősen a hazai háztartások jövedelme, nem növekednek érdemben a hazai bérek a GDP-hez viszonyítva, nem várható, hogy növekvő pályára álla a lakossági fogyasztás.

Növekedés

Az uniós és a hazai fogyasztási szerkezet továbbra is igen eltérő: az EU-ban átlagosan a háztartási kiadások 13 százalékát fordítják élelmiszerekre, nálunk 17 százalékát a 2023-as adatok alapján. Ráadásul ez csupán 0,9 százalékkal alacsonyabb a 2014-es értékhez képest.

Továbbra is sokat költenek a magyarok alkoholos italokra, az uniós átlag közel dupláját – pedig már ez is 1,1 százalékpontos csökkenés. A ruházatra fordított forrásokat az európaiak és a magyarok is visszafogták – nem függetlenül az energia álságtól. A lakhatási, rezsi költségek az uniós átlagpolgár jövedelmének 24 százalékát teszik ki, itthon 22 százalék ez az arány.

A fő különbség a hazai költési struktúrában tehát abban van, hogy a magyarok többet költenek élelmiszerre, kevesebbet rezsire és lakhatásra. Más területeken nincsenek igazán kiugró különbségek. Ezek alapján a lakhatási és rezsiköltségek változás lehet az, ami a bérek mellett a leginkább befolyásolhatja, hogy mire költenek a hazai fogyasztók.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!