Miért annyit keres egy magyar, amennyit?

Miért annyit keres egy magyar, amennyit?
A hazai gazdasági kapacitás egyik legnagyobb korlátja a munkaerőhiány. Kevés az igazán jó szakember, a képzett, tapasztalt munkaerő, a cégeknek azon kell dolgozniuk, hogy vonzóvá váljanak, mert csak így lehet esélyük arra, hogy megszerezzék a legjobbakat.

Az elmúlt években versenyképességi tényezővé vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Ugyanakkor az anyagi biztonság, a lakhatás támogatása és a vonzó munkahelyi környezet is hozzásegítheti a vállalkozásokat a munkavállalók megtartásához.

Lényeges különbségek mutatkoznak a magyarországi fizetések terén a különböző iparágakban, van, amelyek esetében jelentősen elmaradnak a magyar átlagbérek a régiós, illetve nyugati szinttől. Léteznek azonban olyan ágazatok is, ahol a magyar átlagbérek felveszik a versenyt a szomszédos országokra jellemző, sőt, egyes esetben a nyugati bérekkel is.

Versenyképesek-e a hazai keresetek európai összehasonlításban? És az adóterhek?

A KCG Partners munkatársai összeállítottak egy táblázatot, mely négy tetszőlegesen választott ágazat átlagkereseteit mutatja be Magyarországon, három szomszédos országban (Szlovákia, Horvátország, Csehország), valamint Angliában és Németországban. A táblázatból jól látszódik, hogy egy felsőfokú végzettséggel rendelkező logisztikai menedzser régiós szinten, és a hazai munkavállaók körében népszerű Anglia és Németország viszonylatában is közel azonos bérezésre számíthat itthon, ugyanúgy ahogy egy IT-tanácsadó fizetése sem sokkal marad le a nyugati országokra jellemző átlagbérektől.

Ezzel szemben a gyártósoron foglalkoztatott autószerelők vagy a kereskedelemben foglalkoztatott bolti eladók/pénztárosok fizetése messze elmarad az angliai, németországi fizetésektől, ugyanakkor azonban megállapíthatjuk, hogy a régiós (közép-kelet-európai) átlaghoz illeszkedik.

Ágazat

Magyarország[1]

(bruttó havi, és minimum-maximum HUF)

Szlovákia

(bruttó havi, HUF)

Csehország

(bruttó havi, HUF)

Horvátország

(nettó havi, HUF)

Anglia

(évi bruttó)[2]

Németország (évi bruttó)[3]

Logisztika

623 850

800.000-1.300.000

638 195

959 302

-

£35,819

(~1.082.000 HUF)

54,867€

(~1.450.000HUF)

IT-tanácsadó

 

693 532

(500e-1m100e)

630 564

845 918

553 446

£39,991

(~1.208.000 HUF)

64,837€

(~1.700.000)

Autószerelő

296 258

(270-375e)

137 373

469 540

247 932

£20,895

(~631.000HUF)

38,857€

(~1.029.000)

Bolti eladó/pénztáros

266 767

(200-350e)

130 375

343 063

187 063

£15,860

(~479.000 HUF)

58,627€

(~1.553.000HUF)

A következő táblázat a fent vizsgált országok (Horvátország kivételével) az OECD által közzétett adatok alapján, a munkabérnek a munkavállaló oldalán felmerülő összes adó százalékos értékét mutatja be. A táblázatban szereplő számok a személyi jövedelemadó és a munkavállalói társadalombiztosítási terhek összegének pénzbeli ellátásokkal csökkentett értékét mutatják az átlagos bruttó jövedelemhez viszonyított százalékos arányban.[4]

Ország

Kétgyermekes pár egy keresőképes fővel, %-ban

Egy személy, %-ban

Németország

21.7

39.9

Magyarország

14.5

33.5

OECD-átlag

14

25.5

Szlovákia

7.8

23.5

Anglia

18.1

23.4

Csehország

0.7

24.1

 

forrás: http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-20725124.htm


A táblázatból megállapítható, hogy az adóterhek a vizsgált országok közül egy kétgyermekes, keresőképes pár esetén Csehországban a legalacsonyabbak, míg Németországban a legmagasabbak. A magas adóterhek szintén jellemzők Németországban az egy keresőképes fő esetében is, ugyanakkor megjegyezzük, hogy ebben a kategóriában a magyar adóterhek is magasnak számítanak a vizsgált országok tekintetében.

Egy 2018-as felmérés szerint[5] a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele aktív keresést folytat a megüresedett pozíciókra. A kereséssel a 2018-as évben főként a kereskedelem, termelés és IT/technológia ágazatok voltak érintettek. A munkavállalói ajánlást tarják a megkérdezett vállalatok a leghatékonyabb forrásnak arra, hogy egy megüresedett pozíciót a megfelelő emberrel töltsenek be.[6]

Melyek azok az intézkedések, amelyekkel növelni lehet egy adott ágazat megtartóerejét, hogyan lehet vonzóvá tenni egy munkahelyet a munkavállalók számára?

A bevezetőben is jelzett megváltozott munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a munkaerőpiaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. Utóbbi intézkedése volt például hazánkban a munkahelyvédelmi akció, amely 2013 óta 600 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett, vagy a szociális hozzájárulási adó hat év alatt a 2016-os szint kevesebb, mint felére való csökkentésére irányuló döntés.

Amit az egyes vállalatok tehetnek a fenti kormányzati intézkedések mellett a munkavállalók megtartása érdekében: a munkavállalói mobilitás elősegítése (bevett gyakorlat a nagyobb cégeknél, hogy 70-80 kilométeres körzetből visznek embereket az üzemekbe), lakhatási támogatás biztosítása (60 kilométeren túlról érkezők esetében biztosítható), stabil, kiszámítható bérezés és juttatások biztosítása.

Bér és komfort

A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább, az álláskeresés során. A komfortérzetet növelheti például egy ergonomikusan kialakított gyártósor, WiFi szolgáltatás biztosítása, de a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. A tapasztalatok szerint a fizikai munkavállalók mintegy 50-60 százaléka tekinthető stabil magnak, akik hosszabb távon is lojálisak a vállalathoz, azonban 20-30 százalékuk akár párezer forintos különbségért is hajlandó váltani.

Meg kell említeni a fizikai munkások mellett a vezető beosztású dolgozók bevonzásának nehézségét is, akiket merőben más tényezők motiválhatnak egy munkahely vonzósága tekintetében. Esetükben az izgalmas, érdekes, kihívást jelentő feladatok mellett fontos tényező az anyagi juttatások között a céges autó, valamint az irodai munkakörök esetében a munkavégzés rugalmassága, akár home office lehetőség felkínálása.


[1] Magyarország és a szomszédos országok: https://www.fizetesek.hu/

[2] https://www.payscale.com/research/UK/Country=United_Kingdom/Salary

[3] Stepstone Gehaltsreport 2018, 2018 februári adatok

[4] http://www.compareyourcountry.org/taxing-wages?lg=en#

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!





Címkék: KCG Partners