Az elmúlt években versenyképességi tényezővé vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Ugyanakkor az anyagi biztonság, a lakhatás támogatása és a vonzó munkahelyi környezet is hozzásegítheti a vállalkozásokat a munkavállalók megtartásához.

Lényeges különbségek mutatkoznak a magyarországi fizetések terén a különböző iparágakban, van, amelyek esetében jelentősen elmaradnak a magyar átlagbérek a régiós, illetve nyugati szinttől. Léteznek azonban olyan ágazatok is, ahol a magyar átlagbérek felveszik a versenyt a szomszédos országokra jellemző, sőt, egyes esetben a nyugati bérekkel is.

Versenyképesek-e a hazai keresetek európai összehasonlításban? És az adóterhek?

A KCG Partners munkatársai összeállítottak egy táblázatot, mely négy tetszőlegesen választott ágazat átlagkereseteit mutatja be Magyarországon, három szomszédos országban (Szlovákia, Horvátország, Csehország), valamint Angliában és Németországban. A táblázatból jól látszódik, hogy egy felsőfokú végzettséggel rendelkező logisztikai menedzser régiós szinten, és a hazai munkavállaók körében népszerű Anglia és Németország viszonylatában is közel azonos bérezésre számíthat itthon, ugyanúgy ahogy egy IT-tanácsadó fizetése sem sokkal marad le a nyugati országokra jellemző átlagbérektől.

Ezzel szemben a gyártósoron foglalkoztatott autószerelők vagy a kereskedelemben foglalkoztatott bolti eladók/pénztárosok fizetése messze elmarad az angliai, németországi fizetésektől, ugyanakkor azonban megállapíthatjuk, hogy a régiós (közép-kelet-európai) átlaghoz illeszkedik.

A következő táblázat a fent vizsgált országok (Horvátország kivételével) az OECD által közzétett adatok alapján, a munkabérnek a munkavállaló oldalán felmerülő összes adó százalékos értékét mutatja be. A táblázatban szereplő számok a személyi jövedelemadó és a munkavállalói társadalombiztosítási terhek összegének pénzbeli ellátásokkal csökkentett értékét mutatják az átlagos bruttó jövedelemhez viszonyított százalékos arányban.[4]

A táblázatból megállapítható, hogy az adóterhek a vizsgált országok közül egy kétgyermekes, keresőképes pár esetén Csehországban a legalacsonyabbak, míg Németországban a legmagasabbak. A magas adóterhek szintén jellemzők Németországban az egy keresőképes fő esetében is, ugyanakkor megjegyezzük, hogy ebben a kategóriában a magyar adóterhek is magasnak számítanak a vizsgált országok tekintetében.

Egy 2018-as felmérés szerint[5] a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele aktív keresést folytat a megüresedett pozíciókra. A kereséssel a 2018-as évben főként a kereskedelem, termelés és IT/technológia ágazatok voltak érintettek. A munkavállalói ajánlást tarják a megkérdezett vállalatok a leghatékonyabb forrásnak arra, hogy egy megüresedett pozíciót a megfelelő emberrel töltsenek be.[6]

Melyek azok az intézkedések, amelyekkel növelni lehet egy adott ágazat megtartóerejét, hogyan lehet vonzóvá tenni egy munkahelyet a munkavállalók számára?

A bevezetőben is jelzett megváltozott munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a munkaerőpiaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. Utóbbi intézkedése volt például hazánkban a munkahelyvédelmi akció, amely 2013 óta 600 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett, vagy a szociális hozzájárulási adó hat év alatt a 2016-os szint kevesebb, mint felére való csökkentésére irányuló döntés.

Amit az egyes vállalatok tehetnek a fenti kormányzati intézkedések mellett a munkavállalók megtartása érdekében: a munkavállalói mobilitás elősegítése (bevett gyakorlat a nagyobb cégeknél, hogy 70-80 kilométeres körzetből visznek embereket az üzemekbe), lakhatási támogatás biztosítása (60 kilométeren túlról érkezők esetében biztosítható), stabil, kiszámítható bérezés és juttatások biztosítása.

Bér és komfort

A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább, az álláskeresés során. A komfortérzetet növelheti például egy ergonomikusan kialakított gyártósor, WiFi szolgáltatás biztosítása, de a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. A tapasztalatok szerint a fizikai munkavállalók mintegy 50-60 százaléka tekinthető stabil magnak, akik hosszabb távon is lojálisak a vállalathoz, azonban 20-30 százalékuk akár párezer forintos különbségért is hajlandó váltani.

Meg kell említeni a fizikai munkások mellett a vezető beosztású dolgozók bevonzásának nehézségét is, akiket merőben más tényezők motiválhatnak egy munkahely vonzósága tekintetében. Esetükben az izgalmas, érdekes, kihívást jelentő feladatok mellett fontos tényező az anyagi juttatások között a céges autó, valamint az irodai munkakörök esetében a munkavégzés rugalmassága, akár home office lehetőség felkínálása.

[1] Magyarország és a szomszédos országok: https://www.fizetesek.hu/

[2] https://www.payscale.com/research/UK/Country=United_Kingdom/Salary

[3] Stepstone Gehaltsreport 2018, 2018 februári adatok

[4] http://www.compareyourcountry.org/taxing-wages?lg=en#

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!