A nyugati mintára Magyarországon is elterjedt wellness-pihenés mára népszerű rekreációs tevékenységgé vált. A mintegy 160 hazai wellness-szállóban évente közel 3,5 millió vendégéjszakát tölt 1,4 millió, többségében belföldi turista. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az eredetileg az egészségtudatosságot, a testedzéssel együtt járó aktív pihenést és a helyes táplálkozást középpontba helyező szemlélet csak kismértékben honosodott meg. A wellness-szállókban igénybe vett egészségmegőrző célú kezelések, szolgáltatások hatását ugyanis jelentősen ellensúlyozhatja az a tény, hogy a vendégek a pihenés alatt korántsem az egészséges táplálkozás irányelveit tartják szem előtt. A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának a wellness-szállodák vendégelégedettségét vizsgáló kutatása szerint a belföldi látogatók elsősorban a jóízű ételeket és a bőséges étkezést tartják fő szempontnak a wellness-szállodák esetében (4.69 pont az 1-től 5-ig tartó skálán), és hasonló mértékben fontos számukra, hogy a szálloda csendes, pihenésre alkalmas legyen (4,60).
Kevésbé számít ugyanakkor, hogy milyen egyéb (masszázs, sport, medence, szépészeti) szolgáltatásokat kínál (4,48), hogy mennyire tiszta, rendezett a személyzet megjelenése (4,46), vagy, hogy mennyire esztétikus az épület (4,29). A kifejezetten a vendéglátás minőségjellemzőit vizsgáló felmérésből kiderül, hogy a vendégek a hagyományos, magyaros ízeket kedvelik (85/404 említés), fontosnak tartják a bőséges adagokat (70/404), vagy, hogy büféasztalos kínálás mellett maguk dönthessenek arról, miből és mennyit fogyasztanak (61/404). Az egészséges, könnyű (wellness) étkezésre irányuló igény csupán kismértékben (21/404) jelenik meg az elvárások között, zömében a fiatal hölgyvendégek körében.
„A wellness-szállodai főétkezések jellemzően büfé-rendszerben zajlanak. Ezt a hazai vendégek el is várják, a széles és szinte korlátlan kínálatot kihasználva pedig a megszokottnál jóval több ételt fogyasztanak. A nemzetközi turisztikai kutatások eredményei azt mutatják, hogy az egzotikus nyaralóhelyeken bevezetett all inclusive ellátás elindulását követően mintegy 5-8 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az új piacokról érkező turisták természetesként kezeljék a korlátlan fogyasztási lehetőséget, és ne próbálják egészségüket veszélyeztető mértékben „leenni-leinni” az út árát” – emeli ki Karakasné Dr. Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője. A szakember arra figyelmeztet, hogy bár a wellness-hétvégék stresszoldó, pihentető hatásuknál fogva hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez, de azok számára, akik nem tudnak ellenállni a korlátlan ételfogyasztás lehetőségének, végső soron az ilyen pihenések mérlege inkább negatív lehet. Hozzáteszi, a hazánkban is egyre erőteljesebbé váló egészségtudatos szemlélet iránti igény várhatóan a magyarországi wellness-szállodák vendégkörénél is megjelenik és jellemzővé válik majd.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
