A főbb tudnivalók:

· A munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.

· A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér.

·Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

· A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak.

· A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét.

· Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

· Ha fertőzésveszély miatt gyermek nem mehet közösségbe: ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

· Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

· Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent.

· Az irányadó szabályok szerint a hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni.

· Ebből az következik, hogy költségét is neki kell viselnie és így a munkavállaló nem kérheti a munkáltatótól, hogy a költségeket vállalja át.

„Összességében tehát elmondható, hogy a változatos szabályok mellett a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!