A technológiai fejlődés

A fő kérdés, melyek lesznek azok az eszközök, amelyeket 3-5 év múlva fogunk használni, illetve lesznek-e egyáltalán olyan eszközök, amelyek - a PC-hez hasonlóan - hosszabb, 10-15 éves távlatban képesek lesznek uralni a piacot. Vámos Tibort idézve: nem tudhatjuk, hogy feltalálja-e valaki a bonzisztort, ami majd mindent megváltoztat, amit ma a jövőről képzelünk. Az azért látszik, hogy a kutatóintézetek, fejlesztőcégek figyelmének középpontjában a hordható számítógép és a robotika van.

A technológiai fejlődés magával hozza a felhasználói szokások változását is. Az okostelefon pillanatok alatt átalakította az internetezést és a kommunikációt - nagy kérdés, hogy a jövő eszközei - pl. a Google GLASS - milyen hasonló változásokat generálnak majd.

Vállalatbirodalmak

A PC-korszak óriási sebességgel repítette a világ vállalati toplistájának legtetejére a Microsoft-ot, majd a webes korszak ugyanezt tette a Google-lel, az e-kereskedelem az Amazon-nal, a közösségi média a Facebook-kal, az okostelefon az Apple-lel. Pillanatnyilag még mindegyik vállalatóriás versenyben van, hogy megszerezze a jövő fő alakítójának szerepét, s egyelőre talán a Google tűnik a leginkább esélyesnek, de nagyon valószínű, hogy még sokáig meghatározó szerepe lesz az Amazonnak és a Facebooknak is. Ők nem is törnek a legfőbb prímás szerepére, elég nekik az egyszerű világuralom.

A jövő formálódásában ezeknek a vállalatoknak a vezetői legalább olyan - ha nem nagyobb - szereppel bírnak, mint a politikusok, így érdemes minden szavukra, lépésükre, ötletükre és mániájukra odafigyelni. A Google szemüvege és autója például egészen biztos, hogy hamarosan továbblép a tesztelési fázisokon, mivel a cég két atyja elkötelezett irányukban. De ha már az autót emlegetjük: vajon mivé növi mi magát a Tesla, és milyen meglepetések készülhetnek a nagy autógyártók titkos laborjaiban? Nem beszélve azokról a cégekről, akiknek a nevét majd az elkövetkező években fogjuk megtanulni.

Gazdaság, piac, kereskedelem

A XXI. század nem csak az internet százada. Az elmúlt 13 év történései sok változást jeleznek, és mégtöbbet előjeleznek. Csak néhány kulcsszó, ami kapásból eszembe jut: 9/11, internet-lufi, gazdasági válságok, ökológiai katasztrófa, globális felmelegedés, nyersanyag- és energiaforrások kimerülése, fúziós reaktor, fenntartható fejlődés, környezettudatos gondolkodás, hulladék, Kína, India, népesség, űrkutatás, Mars-expedíció… és még sorolhatnánk hosszan. Nem hagyhatók ki ezek a témák sem, ha a jövőt fürkésszük.

A digitális gazdaság fejlődése olyan modelleket honosított meg, amelyek segíthetnek abban, hogy hatékonyabb megoldásokat találjunk a globális problémákra. Ezeket három kulcsszóval tudnám összefoglalni: „smart”, „social” és „share”. Nyilvánvaló, hogy a világ fejlődésének mostanáig motorjául szolgáló fogyasztás és verseny, illetve a fejlődés szinonimájaként értelmezett növekedés mai formájában már nem fenntartható sokáig. Ezért úgy vélem, a jövő sikerei ott jönnek létre, ahol a szereplők nem csak versenyeznek, de okosan együttműködnek egymással; ahol sikerül megalkotni azokat az okosan vezérelt közösségi modelleket, amelyek a javak és erőforrások kizárólagos birtoklása, és ebből adódó hatékonytalan felhasználása (foglalása) helyett a minél hatékonyabb meg- és elosztásra alapulnak.

A fentiekből az is következik, hogy a kereskedelemben és szolgáltatásban is fokozatosan előtérbe kerülnek azok a megoldások, amik nem a javak tulajdonjogának, hanem használati jogának, azaz a hozzáférés lehetőségének értékesítésére épülnek. Ebben az esetben viszont az értékesítés csak akkor ér valamit, ha egyúttal okos is: azaz nem elég eladni mondjuk a közösségi kerékpár - vagy netán autó - használatához szükséges kártyát, hanem azt is biztosítani kell, hogy az eszköz akkor és ott, amikor szükségem van rá, rendelkezésre álljon. Márpedig ez a smart commerce korában csak okos tervezés és szervezés kérdése.