2020 lehet az az év, amikor megjelenik a piacon a világ első állami digitális fizetőeszköze. A DCEP (a Digital Currency/Electronic Payment-ből alkotott mozaikszó) bevezetésén már öt éve dolgoznak a kínaiak, és ugyan volt már pár „téves riasztás”, melyek azt sugallták, hogy 2019-ben debütálhat a valuta, most úgy néz ki, hogy valóban közel a start.
Szembe megy az eddigi kriptovaluták lényegével
Ugyan a korábban lebegő határidők egyikét sem sikerült tartani, egyértelmű: Kína azon van, hogy abban a pillanatban kibocsátsa a DCEP-t, ahogy elkészül. Erre utalt Mu Chagchun, a kínai központi bank kriptovaluta kutatóintézetének feje több prezentációjában is. Ezekben Mu egy olyan állami digitális fizetőseszközről beszélt, mely éles ellentétben áll azokkal a decentralizációt propagáló elvárásokkal, melyek a már meglévő kriptovalutákhoz, így többek között a bitcoinhoz is fűződnek.
A bitcoin, amit a rejtélyes Satoshi Nakamoto szabadította a világra még 2009-ben, egy utópisztikus idea terméke, egy olyan decentralizált globális fizetőeszköz, mely anonimitást és biztonságot nyújt a felhasználóinak, ugyanakkor lehetővé teszi a már kiépült bankrendszer megkerülését.
Bankokon keresztül is hozzá lehet majd jutni
Azonban van három alapvető különbség a DCEP és a már létező kriptovaluták között, állítja Terry Liu, egy shanghaji blokklánc konzultációs cég vezetője. Először is más az alapelve. A bitcoint és társait bányásszák, ami azt jelenti, hogy a forrás decentralizált és egy algoritmus irányítja. A DCEP azonban állami felügyelet alatt fog működni és a kormányzat azt tervezi, hogy a hagyományos bankokon keresztül lehet majd hozzájutni és pontosan olyan elven fog működni, mintha egy újfajta papírpénzt adnának ki.
A második különbség, hogy a technológia és a módszer is eltérő. Ebben az esetben a blokklánc főkönyvét az állam fogja ellenőrzése alatt tartani, és nem lesz hozzáférhető a rendszerből (a kriptovaluták működéséről bővebben kapcsolódó cikkeinkben lent). Végül a harmadik különbség pedig az, hogy pontosan olyan szerepet szánnak neki, mint egy hétköznapi hagyományos valutának. Ráadásul a bitcoinra épp a decentralizáltsága – sok helyen bányásszák egyszerre – miatt jellemző időkiesések a központosítás miatt nem fogják érinteni a felhasználókat, viszont a jüanhoz rögzített árfolyama miatt nem is lehet majd töredékekben megvásárolni. Igazából a legtöbb felhasználó nem fog túl sok különbséget észrevenni a DCEP és mondjuk a bankkártyás fizetés között.
Kínában már nem is nagyon értik, hogy mi az a készpénz
Ráadásul a kínaiak már annyira hozzászoktak a különféle digitális fizetési módok használatához (mobiltelefon, kártya, stb.), hogy a kormányzatnak emlékeztetnie kellett a boltosokat arra, hogy a készpénzes fizetést nem elfogadni illegális. Szóval, ha azt nézzük, hogy a népesség igen jelentős része már most is a WeChat Pay és az Alipay felületein szórja a pénzét, és hogy azt most jüannak, vagy DCEP-nek nevezik, minimális részletkérdés.
A többi kriptopénzt meg egyszerűen betiltották
Korábban az állam szigorúan lesújtott a kriptovalutában utazókra, például nem lehetett bitcoin kereskedelemre felhasználni a kínai szervereket, de a nem engedélyezték a jüan bitcoinra váltását sem, végül pedig a bányászatot is betiltották, holott azt megelőzően a világ bitcoinhozamának 70 százalékát Kínában bányászták.
Nagyhatalmi eszköz
A hatalom legnagyobb gondja a kriptovalutákkal, hogy remek módot kínálnak a tőkekivonásra, holott Kínában nem lehet csak úgy nagy mennyiségű pénzt kivinni az országból, sőt, ha a kormányon múlik, akkor egyenesen lehetetlen. A masszív korrupció ellenes kampány sem használ a kriptovalutáknak, hiszen a megkent politikusok anonim módon tudják ezeken keresztül kiszivattyúzni a pénzt az országból.
Kína alapvető célja a DCEP-vel kettős. Egyrészt a digitális korba való belépésüket húzzák vele alá, másrészt ezt úgy szeretnék megtenni, hogy közben „megőrzik” a pénzügyi függetlenségüket. Az átállás eredményeképp ugyanis sikerül alternatívát nyújtani a dollár alapú globális pénzügyi rendszerrel szemben, mely a kínai nagyhatalmi törekvések egyik központi motívuma már évek óta.
(via Wired)
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
