Felmérték a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének feltételeit

Felmérték a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének feltételeit
Szerdán mutatta be a GKI Digitallal közösen végzett átfogó Online Export Kutatását a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A felmérés útmutatót kíván nyújtani a különböző érettségi szintű hazai e-kereskedőknek, hogy jól tudjanak reagálni a piaci igényekre.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség (tagjai: Google; Adevinta Hungary, DHL, Growww Digital, IVSZ, Mastercard, Webshippy) célja, hogy segítséget nyújtson a hazai ökoszisztéma felzárkóztatásához, a magyarországi e-kereskedelem pozíciójának fejlesztéséhez. A június 8-i sajtótájékoztatón Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője, Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke és Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója ismertette a kutatást. A reprezentatív vállalati kutatás 500 kiskereskedő bevonásával készült 2022 májusában.

A hazai KKV-k export-tevékenységét szeretnék növelni
Vadász Zita
, a DKSZ operatív vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás fél év intenzív munkájának az eredménye. A DKSZ tavaly év végén alakult, egy olyan együttműködésként, amelynek fókuszában a magyarországi e-kereskedelem és e-kereskedők helyzetének javítása áll. Alapítói olyan hazai és nemzetközi cégek, amelyek a hazai e-kereskedelem mozgatórugói, és hisznek ennek az ökoszisztémának a javításában.

Vadász Zita

Vinnai Balázs közölte, hogy szűkebb szakmai körben már régóta keresték a választ arra, hogy mi segítene a hazai e-kereskedelem helyzetén, hogyan tudnák az exportkereskedelmet előmozdítani. A kutatás ezért elsődlegesen azt szolgálja, hogy helyzetképet adjon arról, hogyan áll Magyarország a régióban, és hogy átléphessen egy új szintre a magyar kis- és középvállalkozások export-orientáltságát megnövelve. A magyar gazdaság exportaránya kimagasló az Európai Unióban, de az többségében nagyvállalat-orientált, például a járműgyártáshoz kapcsolódik. A DKSZ ezt az arányt akarja növelni a KKV-k esetében, elsősorban az e-kereskedelem terén.

Vinnai Balázs

Bíró Pál hangsúlyozta, hogy a digitális kereskedelem jelentős szegmense a teljes piacnak, és fontos hatása lehet az egész gazdaságra. Kutatásuk rávilágít arra, hogy mik azok az ismeretek, amelyek ahhoz kellenek, hogy a magyar tulajdonban lévő e-kereskedelmi KKV-k nemzetközi viszonylatban is sikeresek legyenek.

Minden DKSZ-tag szinte ugyanazokat a problémákat, kihívásokat azonosította az e-kereskedelem kapcsán. Ezért együtt dolgoznak azon, hogyan tudnak a magyar KKV-szektornak abban segíteni, hogy a kis-és középvállalkozások kilépjenek a nemzetközi piacra. Közölte, hogy az exporthajlandóságot mindenképpen növelni kell, mert a környező országokat nézve elég komoly lemaradásban vagyunk. Ehhez dolgoznak ki a szövetséggel stratégiát a következő hónapokban.

Évente egy havi fizetést elköltenek a magyarok webáruházakban

Madar Norbert, a kutatás szakmai vezetője elmondta, hogy a több hónapos munka alatt felmérték az online piac, az export, a kereskedelem helyzetét, illetve a vásárlói elvárásokat és a kereskedői példákat. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben az online kereskedelem világszinten hatalmas fejlődésen ment keresztül a pandémia hatására. Magyarországon közel öt évet lépett előre fejlődésben a szektor. Az e-kereskedelem 2021-ben már 10 százalékos részesedést érte el a hazai kiskereskedelmen belül. Míg a pandémia előtt éves szinten 16%-ot nőtt, addig 2020-ban 45,5%-ot, 2021-ben pedig 32%-os növekedést ért el a hazai online piac, amelynek forgalma tavaly meghaladta az 1200 milliárd forintos szintet. Ezzel a növekedési ütemmel 2021-ben Magyarország a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac volt az Európai Unióban, igaz alacsonyabb bázisról indult. Úgy fogalmazott, hogy állandósult szintugrás történt, nem csak átmeneti többlet volt, hosszú távon is tudott vele élni a piac.

Madar Norbert

Ez 2021-ben 13,7 milliárd forint értékű költést és 70 millió darab rendelést jelentett Magyarországon. Átlagosan egy havi fizetést, bruttó 324 ezer forintot költöttek a magyarok éves szinten online vásárlásra. Ez csak a kiskereskedelmi kiszállítást jelenti, a jegyrendeléseket és ételszállítást nem vették bele. Évente egy ember átlagosan 19-20 alkalommal rendel, de Budapesten ez a 40-50 alkalmat is elérheti.

Miközben a hazai vásárlók egyre rutinosabbak az online rendelések területén, a magyar e-kereskedők egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek a többségében nemzetközi e-kereskedők miatt.

Van még hova fejlődni
Az európai e-kereskedelmi piac fokozatosan bővül, a régiós online verseny pedig erősödik. Az európai országok rangsorában Magyarország a 21. helyen áll, és Csehország, Ausztria, Románia és Ukrajna is megelőzi.

Magyarország az export-orientáltgazdaságok közé tartozik. Míg az EU országaiban 2020-ban átlagosan 46% volt a GDP arányában az exporttevékenység mértéke, addig Magyarországon 79,5%.

Csak négy országban volt ennél magasabb érték: Luxemburgban, Máltán, Írországban és Szlovákiában. Így összességében Szlovákia és Belgium után az EU harmadik leginkább exportorientált gazdaságának tekinthető hazánk.

Magyarország a 2020-as adatok szerint 15 ágazatban összesen 27 ezer milliárd forint értékben exportált. A külkereskedelmet jelenleg azonban leginkább termelő ágazatok és gyártó vállalatok uralják. Hazánk teljes exportforgalmából a kereskedelem súlya mindössze 14%.

Fontos ismérve a piacnak, hogy hány webáruház van az országban. Magyarország 37 ezer – A cseheknél ez 70 ezer, a szlovákoknál 50 ezer – online értékesítésre alkalmas weboldallal bír, amiből körülbelül 15-20 ezerre tehető a webáruházak száma. Közülük mindössze alig ezer olyan van, amely a belföldi mellett valamilyen más EU-s, vagy régiós piacra is szolgáltat, legtöbbször Romániába, Szlovákiába, Németországba vagy Ausztriába. A 37 ezer oldalból mindössze 6 ezer nem .hu domain végződésű. Ez azt mutatja, hogy van még hová fejlődni, ha a vállalkozások a nemzetközi piacra szeretnének kilépni.

A kutatás kimutatta, hogy a cégek többsége azért vágott bele az exporttevékenységbe, mert terméke más piacon is eladható. A szövetség tagjai mégis azt látják, hogy többnyire „még nem jött meg az étvágy ahhoz, hogy külföldre menjünk”. Nem mernek belefogni, attól tartva, hogy a cég nem elég életképes ahhoz, hogy külföldön is el lehessen adni a terméket. Sok esetben hiányzik még a kellő piacismeret, a megfelelő munkaerő, a hosszú távú stratégia, vagy a pénzügyi és logisztikai háttér nincs biztosítva. Nem érzik elég jónak a terméküket, versenyképesnek az árazásukat, vagy egyszerűen csak azt gondolják, hogy még nem állnak készen arra, hogy más piacon is megmérettessék magukat.

A felmérés megerősítette, a webáruházak akkor tudnak igazán nagyok lenni, ha legalább egy fizikai boltot nyitnak, ahova be lehet menni, át lehet venni az árut. Fontos még, hogy legyen magyar nyelvű honlap és ügyfélszolgálat, illetve a magyarok az utánvételes fizetési lehetőséget preferálják. A helyi fizetési szokásokat – utánvét, bankszámláról történő utalás – minden piacon figyelembe kell venni, be kell építeni, különben nem lesz sikeres a cég.

Madar Norbert összegzésként kijelentette, hogy a cégek félelme attól, hogy kilépjenek nemzetközi színtérre, nem valós, a potenciál viszont annál nagyobb, ezért azt tanácsolta, hogy merjenek a vállalkozások kilépni a nemzetközi piacra. Úgy fogalmazott, hogy a DKSZ abban szeretné a kereskedőket segíteni, hogy mutassák meg, hogy a magyarok is tudnak jól értékesíteni és exportálni.

A DKSZ álláspontja szerint az exportot általánosságban is népszerűsíteni kell, és jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni. Úgy vélik, a magyar hátterű kereskedők egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bíró Veronika

Évekig konferenciákat szervezett, majd egy hirtelen mozdulattal eldöntötte, hogy újságíró lesz, és elvégezte a MÚOSZ tanfolyamát. Nem sokkal később a 168 Óra újságírója, majd a Népszava online …