Az eCommerce Trends Report kutatássorozat 2017 óta zajlik, bár a koronavírus két évében, 2020-21-ben nem készült el, a legfrissebb kiadása 2022-es. A ’22-es eredmények 612, dollárban 7 vagy 8 számjegyű árbevétellel rendelkező e-kereskedő válaszain alapulnak – olyan cégekén tehát, amelyek legalább 350-400 millió forintot csinálnak évente ezen a területen (azaz átlag 7,1 millió dollárt). Magyar szemmel nézve ezek közepes vagy inkább nagy e-kereskedelmi cégek, így válaszaik relevánsak lehetnek azok számára, akik erre a szintre szeretnének eljutni vagy innen továbbfejlődni. A minta 70%-a amerikai, de pár százalék kanadai, európai, ausztrál és egyéb kereskedőt is találni benne. Üzleti modell szerint 40,5%-kal a gyártás a legjellemzőbb körükben.
A kutatást készítő Ecommerce Fuel közösség vezetője, Andrew Youderian előzetes feltételezése szerint 2021 lehetett a legnehezebb éve a kereskedőknek. 2020-ban a COVID miatt jelentősen nőtt az online kereskedelem, nehéz volt lépést tartani a kereslettel. Aztán 2021-ben mindez a visszájára fordult, nem lehetett embert találni, megemelkedtek az árak, az Apple iOS korlátozásai miatt a Facebook hirdetések hatékonysága hirtelen visszaesett, és mindenütt ellátási lánc problémák jelentkeztek. Ehhez képest meglepő lehet, de az előző „csupán” a minta közel harmadának volt a legnehezebb üzleti éve. A top 5 kihívás, amivel küzdöttek: a tehetségek megtalálása és felvétele, az ellátási lánc problémái, a skálázódás és növekedés, a megnövekedett hirdetési költségek, a tőkéhez való hozzáférés valamint cashflow gondok.
Árak: emeljünk vagy ne?
Érdekes dilemmát jelentett a kereskedőknek az áremelés kérdése: nem szívesen emelnek árat, mert tartanak az árbevételre gyakorolt negatív hatástól és az elégedetlen ügyfelektől. Jó hír, hogy azon kereskedők közül, akik mégis kénytelenek voltak árat emelni, csak 14%-nak esett vissza az árbevétele, 24%-nak viszont emelkedett, és a nagy többségnél nem volt érdemi hatása a lépésnek az árbevételre (viszont kevesebb vevőt kellett nagyobb árréssel kiszolgálni, ami tulajdonképpen előnyösnek tekinthető). Jó döntés lehet az ingyenes kiszállítási határ megemelése is, erre ugyanis kevésbé voltak érzékenyek a vásárlók. A kutatók javaslata a kereskedők számára, hogy kísérletezzenek az áraik megemelésével és a kiszállítási díjakkal, hogy megtalálják azt a megoldást, ami megfelelő nekik és a vevőknek is.
Hatékonyság mindenek előtt
A kutatás legérdekesebb része az, ahol különböző szegmensekre osztották a kereskedőket és összehasonlították a teljesítményüket, hogy kiderüljön, miben különböznek a gyorsan növekedő és közben profitábilis, illetve az üzleti értelemben átlag alatt teljesítő cégek egymástól. A legfontosabb tanulság, hogy ROAS szempontjából nincs érdemi különbség a sikeres és kevésbé sikeres cégek között. Ami meghatározza a sikert, az két tényező: egy márka üzleti modellje és a működési hatékonysága. Például a 15% feletti növekedési ütemmel és 20% nettó árréssel rendelkező, profitábilis „nyúl” cégek átlagos foglalkoztatotti létszáma 14 fő volt, míg a minta legalacsonyabb nettó árréssel rendelkező cégeinél ugyanez 28 fő volt, pont a duplája.
A nyúl cégek 25%-kal kevésbé támaszkodtak a fizetős csatornákból származó forgalomra, 2,2-szer nagyobb valószínűséggel volt a branding a fő versenyelőnyük és 24%-kal kisebb valószínűséggel rendelkeztek saját raktárral. „A sikeres üzletek 6-szor nagyobb valószínűséggel hivatkoztak a „márkaépítésre és történetmesélésre” versenyelőnyükként, és 77%-kal nagyobb valószínűséggel gyártják a saját terméküket, ami egy igazán hatásos kombináció.” A kutatók javaslata, hogy a kereskedők egy ponton túl kevesebbet foglalkozzanak a ROAS-szal, inkább a működési hatékonyságra és az üzleti modellre koncentráljanak.
Változás a hirdetési csatornák használatában
A harmadik kulcsüzenetet a fizetett és az organikus hirdetési csatornák kapcsán fogalmazták meg a riport készítői. A 2017-es, első kutatásukhoz képest a kereskedők 56%-kal nagyobb valószínűséggel jelölték meg elsődleges forgalmi forrásként a fizetett csatornákat. Természetesen lehetnek a minták között is különbségek, de feltehető, hogy a fizetett csatornák fontossága jelentősen megemelkedett az elmúlt években a kereskedőknél, ami a működési költségekre és a profitabilitásra is hatással volt.
Bár továbbra is az e-mail marketing a legnépszerűbb – ahogy 2019-ben volt – a leggyakrabban használt csatornák között korábban második helyen levő Facebook hirdetés kikerült a top 3-ból, ahova a Google Adwords és a SEO fért még bele 2022-ben. A legnagyobb jövőbeli marketingpotenciállal rendelkező csatornák között a TikTok volt az első, az influencer marketing a második és – meglepő lehet, de – a jó öreg SMS a harmadik. A blogolás veszíteni látszik korábbi népszerűségéből, mivel időt és koncentrációt igényel, amiből egyre kevesebb áll rendelkezésre, a helyét a rövid videók foglalták el. A kutatók javaslata, hogy minden kereskedő diverzifikálja a forgalmat hozó csatornákat, csökkentve a fizetett csatornák súlyát, ugyanis a jövőben várható, hogy tovább fognak emelkedni a hirdetési költségek. A teljes cikk itt folytatódik.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
