
Az e-kereskedelem nagyon gyorsan növekvő és dinamikus piac, ahol rengeteg hazai vállalkozás tudott gyorsan nagyra nőni az elmúlt évtizedben. Mára mégsem azok a hazai cégek uralják a mezőnyt, akik jó időben és jó érzékkel indultak el, hanem főleg cseh, lengyel, szlovák és román e-kereskedők. Míg a rendszerváltáskor főleg nyugati nagyvállalatok jelentek meg, nem csak nálunk, de a régió összes országában a kereskedelmi piacon az FMCG termékeknél, ezen az új területen a helyi, sokszor a semmiből kinövő cégek tudtak gyorsan nagyra nőni.
A Digitális Kereskedelmi Szövetség 2022 nyarán készült tanulmánya szerint a hazai e-kereskedelmi piac alapvetően importra épül: az 520 milliárd forintos teljes webáruházi forgalomból 130 milliárd forint volt csak 2021-ben, ami magyar tulajdonú céghez folyt be. Ez elég jól mutatja, hogy ezen a területen a hazai cégek lemaradtak nem csak a nemzetközi terjeszkedésről, de elveszítették itthoni piacaik jelentős részét is.
Az Alza, az Emag sikerei mellett számos más régiós e-kereskedő nőtt nagyra, a lengyel Allegrót sokan a térség lehetséges „Amazonjának” tartják. Elég egy pillantást vetni a Growww Digital alábbi ábrájára: a zöld színnel látható magyar e-kereskedők kisebbek, kevesebb országban vannak jelen, mint a régió nagyjai. Eléggé úgy néz ki, hogy erről a példátlanul gyors növekedési lehetőségről a hazai cégek lemaradtak, és más régiós országok cégei fogják a térség országaiban vezető specializált kereskedőket létrehozni – aztán ezek vagy elindulnak majd más régiók felé, vagy eladják őket óriási összegekért nyugat-európai vagy amerikai cégeknek.
![]() |
Forrás: Growww Digital |
Az e-kereskedelmben Magyarország igen csak elmaradott helyzetben van: a térség országai között itt a legkisebb a webshopok piaci részesedése a 2021-es adatok alapján a GDP-hez mérve. Ezt érdemes figyelembe venni, amikor arra keressük a választ, miért járnak előbb a csehek, lengyelek – akik számos nyugat-európai országot is megelőztek ezen a területen. Talán pont ezért tudnak cégeik Ausztria és Németország felé is nyitni, ami itthon aztán tényleg elképesztően ritkán fordul elő.
A magyar e-kereskedelmi piac nem csak arányaiban, méreteiben is kicsi. Mindez megnehezíti a hazai cégeknek a tapasztalat és tőke gyűjtését a nemzetközi piacralépés előtt.
![]() |
Forrás: E-Commerce Europe alapján |
Itthon a digitális gazdaság feltételei sem éppen kedvezőek: az alábbi ábra olyan nemzetközi ranglistákon elért helyezéseket mutat, hogy milyen jó az adott ország logisztikai rendszere, mennyire könnyen működnek az üzleti folyamatok, mennyire jól működik a kiberbiztonság. Ezeken hazánk messze a régióban vezető Csehország és Lengyelország mögött teljesít.
![]() |
Forrás: E-Commerce Europe alapján |
A fenti nyolc listán a helyezéseket átlagolva lehet egy összesített ranglistát is készíteni. Nem csak a jóval tehetősebb Szlovénia és Csehország teljesít jobban, de Lengyelország hazánkkal közel megegyező egy főre jutó GDP-vel tud a legjobb lenni a digitális gazdaság mutatóiban. Szlovákia is hazánk előtt végez, csak Horvátország és Románia áll Magyarország mögött.
![]() |
Forrás: E-Commerce Europe alapján |
De csak az e-kereskedőknél maradtunk le a trendekről? Aligha – eléggé úgy néz ki, hogy a magyar vállalatok sokkal inkább hajlamosak a meglévő hazai piacra koncentrálni, ahelyett, hogy mernének előrelépni. A digitális, globalizált, egyre inkább a nagy mennyiségű adatra épülő világban mindez azonban óriási hiba: egyszerűen nem lehet egy vállalkozás egyetlen kicsi, szegényes piacon hosszú távon versenyképes. Aki nem kíván maga is nemzetközi szereplővé válni, azt előbb-utóbb kiszorítják a hatékonyabb és törekvő cégek. Ma már nem lehet hátradőlni, megpihenni, a nyugdíjat várni – akár néhány éven belül is utolérhet a vágtató konkurencia.
A magyar vállalatok pedig nem voltak ennyire bezárkózók, hiszen az OTP vagy a Mol a régióban az elsők között tudott sok országra kiterjedő, a globális multikhoz hasonlóan szervezett nagyvállalatokat szervezni. Néhány nagyobb vállalat még elindult a régió irányába az ezredforduló előtt, azóta azonban leginkább ezek cégek tudják csak külföldi befektetéseiket tovább építeni.
Mindezek hatására azonban a statisztikák alapján nem is áll rosszul hazánk: az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a régió egyes országainak cégei mekkora összegű közvetlen tőkebefektetéssel rendelkeznek a többi országban.
Jól látható, hogy Magyarország volt az első helyen még egy évtizede, de Csehország megelőzte. Így is hasonló és nagyon jelentős befektetésekkel állnak az első két helyen. Emellett még Szlovákia és Lengyelország jelentősebb, de növekedésük is gyors.
![]() |
Forrás: Eurostat |
Érdemes ezeket a számokat a GDP-hez is viszonyítani – így már Magyarország áll az első helyen, Csehország és Szlovákia nem sokkal marad el. A messze legnagyobb és gyorsan bővülő Lengyelország esetében még nem olyan nagy a régió többi országának szerepe.
A számok értelmezéséhez azonban azt is fontos tudni, hogy sok esetben az egyes befektető cégek nem az adott országban székelő vállalatok, hanem multinacionális cégek. Így bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy nálunk minden rendben van, nagy különbség a többi országhoz képest, hogy néhány hazai irányítású, de javarészt külföldi tulajdonban lévő tőzsdei cég, illetve multinacionális cég régiós nagyvállalata felelős a külföldi befektetésekért, míg a cseheknél, lengyeleknél vagy szlovákoknál alapvetően hazai vállalatok.
![]() |
Forrás: Eurostat |
Hosszabb távon nem csak a jelenlegi statisztikákból érdemes kiindulni. A Deloitte tanácsadó cég évek óta összeállítja a térség leggyorsabban növekvő 50 vállalatának listáját. A legutóbbi listán sem sok magyar vállalat volt, csupán három. Ennél a jóval kisebb Szlovákiában és Horvátországban is több gyorsan növekvő vállalat van. A magyar cégeknél csak az egyetlen litván rangsorolt vállalat növekedett lassabban.
![]() |
Forrás: Deloitte |
A Vestbee tanácsadó régiós startup unikornis térképét érdemes végezetül megjegyezni. Azon vállalatokat értik, amelyek piaci értéke eléri az egymilliárd dollárt, tehát 360 milliárd forintot. Azonban csak a tőzsdére még be nem vezetett cégeket szokták így mérni. A régió csupán két országában nem sikerült soha ilyen startupot létrehozni: Magyarországon és Szlovákiában. A szint megugrásához három magyar cég volt közel, ezek a Bitrise, Seon és a Prezi. Ezenkívül jelentős exitek valósultak meg nálunk, mint a Netrisk, Logmein, Ustream és Tresorit. De ha a Skype vagy a Wise észt, az Avast vagy a Kiwi.com cseh exitjeihez hasonlítjuk ezeket, azért érezzük a nagyságrendi különbséget.
![]() |
Forrás: Vestbee |
Érdemes tehát már csak azért is a régió más országai felé nyitni, mert sokkal innovatívabbak, több technológiai vállalat van, gyorsabban fejlődnek, az üzleti és fejlesztési környezet is más mint a hazai. Egy dinamikusabb, a világpiacra nyitottabb környezetben a vállalatok olyan versenyben találják magukat, amik új motivációt és inspirációt nyújtanak.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!