E-kereskedelem 2030-ban: a várható 6 legfontosabb trend

E-kereskedelem 2030-ban: a várható 6 legfontosabb trend
Az átlagos e-kereskedő Magyarországon azzal küzd, hogy a koronavírus után kibontakozó gazdasági válságban (infláció, ellátási nehézségek, elszabaduló forintárfolyam, emelkedő energiaárak, munkaerőhiány stb.) és a külföldről belépő szereplők által diktált versenyben talpon maradjon – mindeközben a CB Insights 2030-ról szóló e-kereskedelmi riportja már MI vásárlási tanácsadókról, kriptopénztárcákról és a metaverzum online vásárlásra gyakorolt hatásairól készített víziót.

Ez könnyen valósággá válhat az évtized végére, és tovább tágulhat a szakadék a webshopos kényszervállalkozók és az adatvezérelt működésben lehetőséget látó profi e-kereskedők között. Fontos tehát megismerkedni azzal, milyen jövőre készülnek az e-commerce trendeket diktáló nagy szereplők, hogy időben lehessen reagálni rájuk - írja a kosarertek.hu.

A CB Insights az egyik legizgalmasabb amerikai think tank (agytröszt), ami a kockázati tőke és a technológiai trendek iránt érdeklődők számára napi szinten ontja a híreket és a háttérelemzéseket. Bár sok anyag előfizetéssel érhető csak el, a pár hete napvilágot látott The Future of E-Commerce: How AI advisors, crypto wallets, and the metaverse will enable shopping in 2030 című, 35 oldalas riport pár személyes adat megadása után szabadon letölthető. Nézzünk bele röviden, hogy a cég szerint mi lesz az a hat technológiai trend, ami meghatározhatja az évtized végére az e-kereskedelmet!

1. A „beszélgetős kereskedelem” (conversational commerce) közvetlen kapcsolatot biztosít a vásárlóknak a szolgáltatással

A „beszélgetős kereskedelem” az e-kereskedelem olyan formája, ahol a kereskedők vagy a márkák beszélgetésre, interakcióra alkalmas platformokat használnak, mint amilyen az SMS, a Messenger vagy a Viber. Ez sokkal személyesebb, mint a tömeges marketingeszközök, például a hírlevelek vagy a közösségi médiás reklámok. A beszélgetést kezdeményezheti a vásárló, de a kereskedő is, és az ő oldaláról lehet részben automatizált is. A megoldás segíthet kitűnni a marketingzajból, miközben személyesebbé teszi a kapcsolatot, és magában foglalhatja a rendelést, illetve a fizetést is. Bár a „beszélgetős kereskedelem” nem új, a mostani, szövegalapú üzenetekhez képest a hangasszisztensek bevonása és az MI támogatta virtuális avatárok is megújítják azt – de az MI a határon átnyúló értékesítést is egyszerűbbé teheti. (A CB Insights anyaga több úttörő kezdeményezést és céges szolgáltatást is megemlít mind a hat trendnél. Aki mélyebben is kíváncsi arra, hogyan néz ki mindez már ma, annak érdemes lehet megnézni ezeket.) Ez a trend elsősorban Kínában erős, ahol az e-mail alacsony elterjedtsége miatt már évek óta a chat jelenti azt a kommunikációs platformot, ami támogatja az online vásárlást.

2. A headless technológia mindenhol elérhetővé teszi az e-kereskedelmet

A Google adatai alapján már ma is az online kereskedelem 60%-ára igaz, hogy a vásárló nem azon a platformon, eszközön fejezi be, ahol elkezdte a vásárlást. A headless technológia abban segít, hogy támogassa a platformok sokféleségének észrevétlen együttműködését, így könnyen tud váltani a potenciális vevő mondjuk a mobilalkalmazás, a közösségimédia-oldal és a boltban elérhető interaktív kioszk között. Miközben a front-end időről időre változik, a háttérben a back-end pontosan „látja”, hogy ugyanarról a vásárlóról van szó, és nem kell elölről kezdeni a folyamatot. De a headless tech az olyan új értékesítési csatornák gyors integrálását is lehetővé teszi, mint a metaverzum vagy a viselhető okos szemüvegek. Az Amazon Prime, a Walmart, a Target vagy a Nike már most is próbál ennek a trendnek megfelelően működni, idővel azonban ez általánossá és kötelezővé válhat a kereskedők számára. A kisebb kereskedők számára jó hír, hogy a Shopify is igyekszik ezt a trendet elérhetővé tenni mindenkinek, várható tehát, hogy idővel a nagyobb, bérelhető webshopmotorok is magukévá teszik ezt a működési elvet.

3. A személyre szabott technológia az egyes vásárlók igényeihez igazítja a választékot

Az MI és a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy a vásárlás személyre szabása gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb legyen. Ilyenek például az automatizált termékcímkézés, vagy a webáruházon belüli, preferenciaalapú termék kereső és ajánlórendszerek. De ebbe az irányba mutat a vásárlói utak és adatok gyűjtése is, amely támogatja a személyre szabást. Bár a riport nem említi, de ebben azért Európában 2030-ig meghatározó lesz a szabályozás alakulása, a GDPR vagy a Google Analytics földrengésszerű változásokat ígérő módosítása is, amik mind gátolják azon adatok könnyű hozzáférhetőségét, amik a személyre szabhatóság alapját jelentik. Az olyan szolgáltatások személyre szabott ajánlásai, mint a Netflix, normává teszik a trendet, amihez mindenkinek igazodnia kell idővel. De a D2C kereskedelemben is erősödik a személyre szabás: csak a Nike három, adatelemzéssel foglalkozó céget vásárolt fel már 2018 óta, hogy hatékonyabban ki tudja szolgálni a vásárlók egyedi igényeit.

4. A 3D eszközök és a virtuális próbafülkék életre keltik a termékeket

A 3D eszközök magukba foglalnak minden 3 dimenziós tartalmat – ilyenek a VR és AR, a hologramok és a 3D termékrenderelés. Ezek több mindenre használhatók az e-kereskedelemben, a virtuális próbafülkétől kezdve a termék megjelenítésen át a virtuális világokban megvásárolható digitális tárgyakig. A 3D eszközök alkalmazásának ígérete a magasabb konverzió és az alacsonyabb visszáruarány, tehát a profitábilisabb működés. Ezek ugyanis pont azon segítenek, ami az online vásárlás legnagyobb hátránya, hogy nem vagyunk képesek megtapogatni, megforgatni, felpróbálni az interneten vásárolt dolgokat. A 3D magával ragadó, interaktív és növeli a fogyasztói bevonódást – feltéve, hogy jól csinálják, mint az IKEA a katalógusból „előbújó” bútorokkal vagy a L’Oreal a digitális sminkeléssel. A termékek virtuális bemutatása tulajdonképpen annyira jól sikerült, hogy saját jogon önálló termékké is váltak – ami szorosan összefügg persze a gaming világban elterjedt freemium modellel, ahol az ingyenes játékok skinek és egyéb eszközök eladásából tesznek szert bevételekre. Ennek a trendnek a megkoronázása a 2021-ben kezdődött NFT őrület, ahol a digitális tárgyak eredetiségének és kizárólagos birtoklásának igazolásával a fizikai világban nem létező dolgokért akár kisebb vagyonokat is el lehet elkérni. Mindez előrevetíti a Direct-to-Avatar (D2A) terület felértékelődését is, ahol gyártók és márkák eleve a digitális avatárok számára készítenek termékeket. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!