Továbbra is gombamód szaporodnak és újabb és újabb szolgáltatások készülnek a fent említett technológiákban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásra. De: egyre többen szkeptikusak az algoritmus forradalmával kapcsolatban. Még a Meta AI platformjának a vezető fejlesztője, Yann LeCun szerint is úgy állunk, hogy a mesterséges intelligencia butább egy macskánál.

Az innovációról híres Google pedig egyre kellemetlenebb helyzetbe lavírozza magát saját MI alapú szolgáltatásával, a Barddal.

„Ökölszabály nálam, hogy ne bízzak az LLM-kimenetben, hacsak nem tudom azt önmagam is ellenőrizni” – fogalmazott Dominik Rabiej, a Bard termékmenedzsere. A szolgáltatás hivatalos Discord csatornáján ezzel a nagy nyelvi modellekkel kapcsolatos kérdőjelekre utalt. Azokra, amelyeket hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával képeztek ki. S amelyek az olyan chatbotok építőköveit alkotják, mint a Bard és az OpenAI által fejlesztett riválisa a ChatGPT. Rabiej hozzátette azt is:

„Szeretnénk persze eljuttatni egy olyan pontra, ahol ezt nem kell megtenni, de még távolról sem vagyunk ott.”

A megbízhatóság és pontosság kulcskérdés. Különösen így van ez az e-kereskedelem vagy pénzügyi szolgáltatók területén. A zajló chatbot forradalom a hatalmas előrelépései ellenére sem volt képes megnyugtató választ adni a bizalom és méginkább a hasznosság kérdésére. A már említett Bard fejlesztőit továbbra is az a kérdés izgatja: miféle konkrét hasznot remélhetünk a nagy nyelvi modelleken (Large Language Modells – LLM) edzett algoritmusoktól?

A negatív felhasználói attitűd

Jelentős ugyan a generációs szakadék a fiatalabb és idősebb korosztály között, de összeségében nő a vásárlói igény a chatbotok által nyújtott szolgáltatásokra. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy e szolgáltatások piacán már jóval több potenciális ügyfelet el tudunk érni. Érdemes visszaidézni: az ezeket a szolgáltatásokat használók száma 2017-ben már meghaladta a közösségi platformok felhasználóinak számát.

A tudományos kutatások szerint a Chatbotok általános elterjedését így is nagyban akadályozhatja a használatuk során tapasztalt negatív felhasználói attitűd. A szubjektív megítélés alá eső kérdésekben a felhasználók továbbra is az emberi alkalmazottakat tekintik megbízhatóbbnak. Megint más kérdés azonban, hogy az objektíven megítélhető, tényszerű kérdésekben már sokkal inkább bíznak az algoritmikusan generált válaszban, mint amelyeket valós személyektől kaptak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a ChatGPT fejlesztői által csak hallucinációnak nevezett kitalálmányok problémáját továbbra sem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni a rendszerből.

Aki nem hiszi, annak elég megkérdeznie a Binget, hogy ki volt Magyarország első női miniszterelnöke. A Bing csípőből megadja a vonatkozó miniszterelnökök listájának wikipedia linkjét és közli a választ. Azt, hogy Jókai Irén volt hazánk első női miniszterelnöke 1946-ban. Elgondolkodtató, hogy mennyire is van kész a technológia. Különösen az olyan esetek kezelésére, ahol a kommunikáció során például bizalmas ügyféladatokat (bankkártya adatokat, lakcímet, személyes adatot) is kezelni kell.

Olvasd el a teljes cikket a Kosárérték E-kereskedelmi magazin oldalán!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!