Átlagosan 6-8 év, mire egy hagyományos piaci szereplő omnichannel értékesítést tud folytatni. Ezen az időtartamon kíván csökkenteni e-kereskedelmi képzés, amelynek két oktatójával, a képzés létrehozásában segítő szakemberekkel beszélgettek: Ocskay Lászlóval, az OANDER társügyvezetőjével és Fülöp Szabolccsal, a Trans-Sped CEO-jával. Azt mondják, az lesz sikeres az e-kereskedelem területén, aki hajlandó újragondolni a stratégiáját és a működésmódját, és aki amellett, hogy képezi magát és munkatársait, megtalálja azokat a piaci partnereket, akiknek kiszervezhet bizonyos tevékenységeket.
Mi a közös azokban a szereplőkben, akik sikeresek az e-kereskedelem területén?
Fülöp Szabolcs: Azok sikeresek az e-kereskedelem-piacon, akik nem sokadik értékesítési csatornaként, hanem stratégiai irányként kezelik az online kereskedelmet, és ennek megfelelően invesztálnak anyagi forrásokat és humánerőforrást is. Hiszen mi a rendszeres rossz gyakorlat? Hogy egy marketingvezető vagy egy logisztikai vezető megkapja n+1-edik feladatnak az e-kereskedelmi tevékenységet, amire ideje sincs, és nem is ért hozzá. Hiszen egészen más fizikális és információs folyamatok szükségesek egy jó e-kereskedelem működtetéséhez, mint egy offline kereskedelem működtetéséhez. Azok a sikeresek, akik ezt felismerik, és nem a fizikai, offline kereskedelmet egészítik ki, nem a boltból küldözgetik az online árut, hanem az e-kereskedelmi tevékenységnek teljesen új működési modellt alakítanak ki. Más know-how, más tudás, más kompetencia szükséges egy ilyen működtetéséhez, mint a már meglévő kereskedelmi kompetencia.
Ha nem jó út, ha egy vezetőre „rásózzák” az e-kereskedelmi ágazatot, akkor mi a jó stratégia a sikerért?
Fülöp Szabolcs: Három utat látunk: vagy vesznek a piacról jó szakembereket, ami szerintem közel lehetetlen feladat. Vagy saját hibáikon, saját problémáikon keresztül bukdácsolva, autodidakta módon megtanulgatják mi működik, mi nem, ami nagyon hosszú és nagyon költséges folyamat. Vagy pedig invesztálnak a humánerőforrás fejlesztésébe, megpróbálnak ténylegesen betanulni az e-kereskedelembe és hajlandók a stratégiát és működésmódot is újragondolni. Ez utóbbiban segít az E-kereskedelem képzés.
Ocskay László: Azt látjuk, hogy hatalmas üzletlánccal rendelkező, nemzetközi cégeknek sem megy pár hónap alatt az, hogy sikeres webshopot nyissanak, és jelentős mértékben betörjenek az e-kereskedelmi piacra. Átlagosan 6-8 év, mire egy kereskedő eljut oda, hogy egy valóban színvonalas omnichannel értékesítést folytat. És azért szükséges lerövidíteni ezt az időt, mert a kiterjedt üzlethálózattal rendelkező cégek azzal szembesülhetnek, hogy felbukkan egy új versenytárs a régióban, létesít legfeljebb pár bemutatótermet, és a sikeres e-kereskedelmi stratégiával komoly szeletet kiszakít a meglévő cégek forgalmából.
A képzésen arról beszélgetünk a sok esetben hagyományos kereskedelmi gyakorlatból érkező résztvevőkkel, hogy miként tudnak úgy digitalizálni, hogy az e-kereskedők által diktált tempót és árversenyt bírják. De ez sem működik csettintésre. A képzésen résztvevő vezetőknek már az elején hangsúlyozzuk, hogy ez egy stratégiai befektetés, itt az első években nem szabad komolyabb megtérülést várni.
Ráadásul akár hónapok alatt fel is fordulhat a piac?
László: Rengeteg példát látunk erre. Például a Notino alaposan megtekerte a parfümpiacot, a Kifli.hu pedig bő egy év alatt feljött a második helyre az online élelmiszerkereskedelem területén. Ezek nemcsak jelzésértékűek, hanem forradalmi átalakulás indikátorai. Valószínűleg sokan le is maradtak már. Itt most nem arról beszélgetünk, hogy megéri-e vagy nem éri meg az e-kereskedelemmel is foglalkozni, hanem arról, hogy számtalan olyan iparág van, ahol hogyha valaki kimarad, akkor annyira lemarad, hogy piacot veszít, nem csak egy szeletet a tortából, hanem az is lehet, hogy hosszabb távon a torta nagy részét.
Az E-kereskedelem képzés első évfolyama már végzett, mi volt az, amivel sikerült meglepnetek a résztvevőket?
Szabolcs: Talán az a kijelentés, hogy radikálisan eltérő dolog zajlik egy kereskedelmi egységeket kiszolgáló raktárban, ellátási láncban, mint adott esetben egy országot vagy egy régiót lefedő webshop üzemeltetése esetén.
Pontosabban miben különbözik egyik a másiktól?
Szabolcs: Ha bemész egy hagyományos élelmiszerláncot kiszolgáló raktárba, akkor magas polcsorokon raklapos kockára csomagolt áruk sorakoznak, és hatalmas targoncákkal pakolják ezeket, a dokkoló kapun pedig 30-40 tonnás kamionok hozzák-viszik az árut. Ezzel szemben egy e-kereskedelmi raktárban 1-2 méteres polcokat látsz, árumozgató robotokat, vagy embereket, akik kiszedőkocsikra, pici ládákba szednek össze dolgokat. Csomagolóanyagok állnak hegyekben, a mennyezetről wifi-antennák lógnak le, 80 kamera figyeli a tevékenységeket. És ezek csak a látványos különbségek, ekkor még nem is beszéltünk a munkaszervezésről és a logisztikáról.
László: Nem tudom, emlékeztek-e az Electro World-ös nagy akciókra, amikor tömegek sátraztak az üzletek előtt, hogy bejuthassanak. A rendőrséget hívták ki, hogy rendet tegyenek. Ha élőben 2000 vevőt odahozol egyszerre a szokásos ötven-száz helyett, akkor ez a hússzoros terhelés rendkívül megterhelő az üzlet számára, hiszen nem erre tervezték. Míg e-kereskedelmi oldalon meg kell tudni oldani, hogy ezt a koncentrált és egyidejű, valós idejű, konkurens felhasználókból álló forgalmat ki tudjuk szolgálni.
Laci, te mivel tudtad meglepni a hallgatókat?
László: Talán azzal, hogy az érett piaccal és nagy tőkével rendelkező cégek már nem is csatornákban, hanem érintkezési pontokban, és egységes ügyfélélményben gondolkodnak. Azaz legyen szó push notificationről, webshop rendelésről, a futárral való kommunikációról vagy az áruházban való átvételről, egységes szolgáltatásként tekintenek rá. Míg a hazai, kisebb cégek sok területet még nem is digitalizáltak, másrészről meg nem is feltétlenül merült föl az, hogy ezeknek az egységes összehangolt működése fogja adni a jövőben azt a fajta szolgáltatást, amit a vevők minimumszolgáltatásként fognak a jövőben elvárni. Ráadásul bizonyos technológiák és bizonyos kiszolgálási folyamatok csak nagy méretben méretgazdaságosak. Ennek az lesz az eredménye, hogy egy erőteljes konszolidáció fog kialakulni a piacon, tehát a nagyok fognak tudni megmaradni. A teljes interjú itt olvasható.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!