A fintech-forradalom csapást mér a bankrendszerre

A fintech-forradalom csapást mér a bankrendszerre
Magyarország eléggé élen jár az elektronikus fizetésben, de a globális ígéretek még szédítőbbek. Az a 2019-es Internet Hungary-n, tucatnyi előadó szemüvegén keresztül bepillanthattunk a legfrissebb trendekbe.

Az gondolnánk, hogy nincs új a nap alatt, de a huszadik Internet Hungary konferencia megint rácáfolt az előzetes elgondolásainkra. A két napon, napi 7 teremben zajló óriás-konferenciából két napon át, egy-egy teremben előadók és fórumbeszélgetés résztvevők tucatjai világították meg számtalan oldalról a legmodernebb fizetési rendszerek, megoldások rejtelmeit; valamint az új, most különösen aktuális szabályozási változásokat, a legfrissebb trendeket. Ezekből nyújtunk most át egy csokorra valót Önöknek.

Nem is gondolná az ember, hogy az e-kereskedelmi szakembereknek, marketing és médiaguruknak is mennyire hasznos és építő tud lenni akár egyetlen terem programja az Internet Hungary konferencián. Jöjjön most néhány morzsa az itt kapott elképesztő mennyiségű tudásanyagból.

Csapásmérés a bankrendszerre
Pár éve még az első mobiltelefonos fizetési lehetőségeknek örültünk, ma viszont már egészen más a világ. Például Kínában egy eredetileg chatre kifejlesztet applikáció (WeChat) pár év működés után a bankrendszerre mért hatalmas „csapást” Kínában. A Facebook Messengerhez hasonlítható WeChatet a Tencent 2011-ben hozta létre, de immár a legnagyobb önálló mobilalkalmazások közé tartozik: nem kevesebb, mint 1 milliárd havi aktív felhasználóval. A WeChatet pedig ma már villámgyors fizetésre, más banki műveletekre, sőt, kölcsönigénylésre is használják. Mi több, mivel az applikáció milliók fő fizetőeszköze, így az app fizetési történetét pedig egészen egyszerűen a bankok gyakorlatilag az ügyfelek minősítésére használják fel! Egy olyan hatalmas, szinte földrésznyi országról van ráadásul szó, ahol naponta(!) százezer hitelkérelmet kell elbírálni. Döbbenetes, de eljutottunk odáig, hogy most már Kínából is gyűrűznek Európába, sőt Észak-Amerikába is trendek, hiszen például a Facebook tervezett virtuális pénze, a Libra – lényegét tekintve – a WeChat fizetési rendszerének sikerét próbálja majd utánozni. Kínához képest 2-3 év késéssel, hiszen a világ nyugati felén közel harminc óriáscég erőfeszítéseit kell összehangolni és figyelni például arra is, hogy a tőzsdei Facebook virtuális pénzének minden centje mögött valódi dollárcentek legyenek fedezetül már a 2020-ra tervezett induláskor.

Európai megoldások

Európában közben olyan megoldások hódítanak, mint a Transferwise, a Monzo, a Starling, a Monese, a bunq, a magyar Barion, a hazai Organic vagy épp a Revolut. Érdekes indikátor, hogy az előadók ez utóbbiról beszéltek a legtöbbet. Persze a kínai WeChat említett ezer millió felhasználójánál még nem tartanak a négy éve egy neves startup inkubátorban két gazdag orosz srác által Londonban gründolt Revulutnál sem, de a hatmilliót már elérték, így egyre inkább bekerülnek a fősodorba.

Bár a bankok sokszor lenézik új konkurenseiket, nem gondolván arra, hogy a kis startupok rugalmasságát, pofonegyszerű kezelhetőségét inkább be kellene építeniük saját megoldásaikba. Vagy legalábbis olyan al-márkákat, akár külön szervezeti egységként létrehozni, amelyek a modern kihívásokat sokszor nagyságrendekkel jobban kezelik, mint a régies, merev rendszerekkel és szemlélettel rendelkező pénzintézetek.

PSD2
De az igazi üzleti kihívás nem is ez, hanem az, hogy ezek – az új, több uniós országban, így nálunk is elhalasztott – PSD2 szabályozás életbe lépése révén még nagyobb mozgásteret nyerő startupok új világot hoznak. Valójában nem csak egyszerűsítik a felhasználók életét, hanem jó nagyot harapnak több, elképesztően fontos pénzintézeti szegmensbe. Egészen pontosan olyanokba, amelyek a legnagyobb profitot hozzák ma a bankoknak. Például a kölcsönök nyújtása, a különböző devizaátváltások, külföldi átutalások, kártya- és biztosítási konstrukciók és hasonlók. A konferencián pedig kiderült: ezzel akkor lesz gond, ha a ma még csak szárnyaikat bontogató applikációk, most felnövekvő, a Revoluthoz, a Transferwise-hoz vagy épp a magyar-cseh Barionhoz hasonló startupok a banki ügyfelek nagy részét „lenyúlják”. Ekkor majd a hagyományos bankok kénytelenek lesznek még nagyobb áremelésre, illetve akár jelentős átszervezésekre, hiszen költségeik érdemi csökkenése nélkül kell majd tétlenül nézzék, amint a legzsírosabb falatokat az olyan egyszerű és igen népszerű appok fölözik le, mint éppen a fent említettek.

Növekszik a globális fizetési piac
A résztvevők közül többen is említettek egy friss kutatást: az Accenture pár napja közzétett globális felmérése szerint 2025-ig továbbra is évi 5,5 százalékkal nő a globális fizetési piac, egészen 2 000 milliárd dollárig. Ám mivel például villámgyorsan elterjednek az azonnali, ingyenes fizetések, ami kieső kamatbevételt is jelent, ráadásul a bankkártya használatból keletkező díjbevételek is mérséklődnek.

Döbbenetes, hogy 2015 és 2018 között globálisan 33 százalékkal estek vissza a céges ügyfelek hitelkártya tranzakciói, míg a lakossági ügyfelek fizetési kártyás ügyletei 15 százalékkal csökkentek, a hitelkártya használatból képződő árbevétel pedig 12 százalékkal csökkent a világ bankszektorában! Tehát az Accenture szerint a bankoknak teljesen át kell gondolniuk a stratégiájukat, hiszen ilyen fontos nyereségtermelő pillérek roggyannak meg a rendszerben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...