A technológiához, tanuláshoz, márkákhoz és az emberi kapcsolatokhoz való viszonyát vizsgálták az Alfa-generáció tagjainak néhány hiánypótló kutatásban. A Zoomereket követő nemzedékhez tartozó fiatalok attitűdjeit egyelőre még nehéz mérni, hiszen a legtöbbjük még nagyon fiatal, a munkaerőpiac közelében sincsenek, nem is beszélve arról, hogy szülői beleegyezés nélkül még csak egy egyszerű online felmérésben sem vehetnek részt legálisan. Mégis, a közelmúltban megszülettek az első, kezdetleges statisztikák a 2010 után születettekről, az eredményekre pedig egy szakértő, Bereczki Enikő generációkutató reagált lapunknak.

Egyre nagyobb teret nyernek a Z-generációról folytatott kutatások, amióta ugyanis a képviselői beléptek a munkaerőpiacra, a szokásaik és a különböző attitűdjeik könnyebben mérhetővé váltak. A legtöbben előítéletesek ezzel a nemzedékkel szemben, és bár még mindig nem értettük meg őket igazán, sokan már az utánuk következő Alfa-generáció lehetséges felméréséről beszélnek. Vajon mikor érdemes elkezdeni foglalkozni a kutatásukkal? Egyáltalán mi alapján határozzuk meg a különböző generációkat, a szociológia pedig hogyan vizsgálja az azokra jellemző tulajdonságokat? Milyen pszichés eltéréseket mutatnak az egyes nemzedékek és milyen, eddig soha nem látott kihívásokkal kell megküzdenie a Zoomereknek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológussal. Interjú.

Önérzetesek, motiválatlanok, túl sokat akarnak, de túl keveset adnak: ilyen és ehhez hasonló sztereotípiák élnek a Z-generációs munkavállalókról manapság úgy, hogy jó részük még be sem lépett a munkaerőpiacra. Szerémi Péter kommunikációs szakértő az idei Digital-Media Hungary konferencián tartott Milyen vezetői kommunikációval lehet a legtöbbet kihozni a Z-generációból? című előadásában kifejtette, hogy milyen módszerekkel lehet motiválni és hatékonyságra sarkallni a Zoomereket.