Már szinte mindenki hallott vagy ismeri a kriptovaluták királyát, a Bitcoint, amit digitális aranynak is szoktak hívni. Sokan azzal is tisztába vannak, hogy 4 évente „felezés” van, ami április 20-án esedékes. A 73.000 dolláros rekordárfolyam sokakat elrémiszt, amire megoldást hoz egy szakértő piaci újitása.

Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is. Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát. A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

A pénzügyi világ állandó változásai és innovációi az ügyfelek védelme és a visszaélések kiszűrése terén is egyre újabb megoldásokat igényelnek. Ahogy más pénzügyi intézmények és szolgáltatók, a kriptotőzsdék is kötelesek betartani az úgynevezett Know Your Customer (KYC) protokollt, vagyis az ügyfélazonosításra vonatkozó szigorú szabályokat. De melyek is ezek pontosan, és hogyan épül fel az eljárás a világ vezető szolgáltatójánál? A Binance közleményben foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.