Hogy állunk ma Magyarországon az ESG-vel? Ez a mozaikszó régóta szerepel a hazai vállalatok szótárában. Befektetői és kormányzati oldalról is nő a nyomás, hogy a cégek rendszeresen jelentsenek róla, mennyiben tesznek eleget a társadalmi és fenntarthatósági elvárásoknak. De hogyan tudnak “zöldre festés” helyett valóban jót tenni, és át is adni a jó gyakorlatokat? Ez volt talán a legfőbb kérdés a “Kéz a kézben, avagy kommunikáció az ESG folyamatban” című panelbeszélgetésen csütörtök este, amire ezúttal sem kaptuk megnyugtató választ. Pedig a Magyar PR Szövetség rendezvényén, a Kollabban hat szakértő járta körül a témát, akik közt a vállalati és a kormányzati oldal is képviseltette magát.

Az van, hogy elkéstünk. Mintegy huszonöt évvel, de lehet, hogy ötvennel. Amit ma a vállalati szféra és a kormányzatok tesznek környezetvédelem jelszóval, az olyan, mint halottnak a csók. Szép gesztus, csak nem sokat ér.

Japánból indult fenntarthatósági játékkal tudják a vállalatok vezetői és kollégái is jobban megérteni, miért van fontos szerepük a Föld jövője szempontjából. A sokszor nehezen érhető összefüggéseket könnyen átélhetővé tevő megoldásokról Viárgh Miklóssal, a GreenCat startup társalapítójával beszélgettünk.