A Médiaunió Alapítvány és az Ipsos Zrt. felmérése szerint a megkérdezettek közel 36%-át károsították már meg csalók, és a növekedés a férfiak esetében szembetűnő különösen: a másfél évvel ezelőtti adatokhoz képest megduplázódott! Pozitív változás ugyanakkor, hogy a kiberbiztonsági tájékoztató kampányok és az egyre komolyabb banki technológiai védelem eredményeként végre csökkent a kibercsalások kárösszege.

A személyazonosság-lopás által okozott károkat csak az Egyesült Államokban tavaly összesen 43 milliárd (több mint 15 ezer milliárd forintra) becsülték. Miközben egyre tudatosabbak vagyunk saját személyes adataink védelmét illetően, felmerül a kérdés: elmondhatjuk ugyanezt a gyerekeink adatairól? 2022-ben csaknem egymillió gyerek vált csalók áldozatává az Egyesült Államokban, az incidensek egy háztartásra vetítve 1128 dolláros (közel 400 ezer forintos) kárt okoztak a családoknak, és átlagosan 16 órát igényelt az adatfeltörések kezelése. Mindez egy olyan problémát jelent, amely évente az amerikaiak több mint 1 milliárd dollárjába kerül. De miért van ekkora kereslet a gyerekek személyes adatai iránt, hogyan lophatják el azokat, és mit tehetnek a szülők, hogy megakadályozzák a csalást? Erre keresték a választ az ESET kutatói.

Az MNB központi, ügyfélszolgálati, illetve az emlékpénzeket forgalmazó lakossági pénztári telefonszámainak időleges másolásával telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek. Egy-egy bank állítólagos problémájára hivatkozva ígérnek jegybanki segítséget, valójában azonban a beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét akarják megszerezni. Az MNB nem keres meg ügyfeleket ilyen ügyekben, s büntetőfeljelentést tesz. A megkárosított állampolgároknak is célszerű a rendőrséghez fordulni.