Amikor egyre inkább regionális központokban döntenek a reklámköltésekről, akkor a kiadóktól még nagyobb eséllyel a globálisok felé mozdulhatnak a reklámköltések. A lehetőség azonban adott az ezt ellensúlyozó jobb hazai adatgyűjtésre – mondta el Kékesi Zsuzsa, a Ringier digitális stratégiai igazgatója.

Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen. Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46%-a találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

A hajhullástól a gyomorfájdalmakon át a tyúkszemig minden betegséget az interneten szeretnének diagnosztizálni a magyarok, a keresőkben talált javaslatok viszont rendkívül szerteágazóak és sok esetben indokolatlanul riasztóak. Szesztay Péter, a BP Digital SEO ügynökség ügyvezetője elmondta, a lakosságnak körültekintőnek kell lennie azzal kapcsolatban, hogy hol informálódik, miközben a magánegészségügyi szolgáltatók számára hatalmas potenciált jelent a keresőoptimalizálás, hogy edukálja a betegeket és kiszolgálja a pácienseket.