Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára

Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára

Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének - pár üdítő kivételtől eltekintve - sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem″ című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.
Digitális stratégiába és service designba fektetnek a múzeumok a pandémia után

Digitális stratégiába és service designba fektetnek a múzeumok a pandémia után

Európa-szerte és a tengerentúlon is egyre kevesebb korlátozással üzemelnek újra a múzeumok. A pandémia alatt szerzett tapasztalatok azonban sok olyan változást hoztak, amelyek hosszú távon alakítják át az intézmények stratégiáját. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) kutatása szerint a kiállítóhelyek 77%-a tervezte digitális stratégiájának megújítását egy évvel a pandémia megjelenése után. A fókuszba tehát a digitális bővülés és az egyre inkább személyre szabott látogatói élmény kerül. A változásokkal a magyarországi intézményeknek is érdemes lépést tartani.