″Miből tudhatod, hogy ADHD-s vagy?″, ″Öt jel, hogy nárcisztikus a pasid″ - ugye, ismerősek ezek a címek a közösségi médiából? Dús András pszichológus szerint számos mítosz kering a felkapott fogalmakról, ám ha valami túl egyszerűnek tűnik, joggal gyanakodhatunk. Sok a féligazságokon alapuló cikk, poszt és videó, amik alapján tévesen diagnosztizálhatjuk magunkat, rosszabb esetben másokat is. De mik a leggyakoribb tévhitek és milyen forrásból érdemes tájékozódni?

Legyen szó ADHD-ról, depresszióról, nárcizmusról, vagy akár autizmusról, sorra jelennek meg az újabb és újabb videók, posztok a közösségi médiában, amelyek különböző pszichológiai témákat boncolgatnak. Olykor még a szakemberek számára is nehézséget jelent az információáradatból kibogozni a valóban hiteles állításokat. Mi az oka annak, hogy egyre több hasonló tartalom jelenik meg a felületeken? Milyen negatívumok, pozitívumok kapcsolódhatnak hozzájuk? Dús András pszichológus tartott előadást a 29. Digital-Media Hungary konferencián.