A jogalkotás csak lohol a technológia után – mi vár Európában a ChatGPT-re?

A jogalkotás csak lohol a technológia után – mi vár Európában a ChatGPT-re?

A ChatGPT nyilvános megjelenése óta alig fél év telt el, azóta világszerte a mesterséges intelligencia számít a legforróbb témának a techpiacon. Annak ellenére, hogy az alkalmazás világszenzációként hatott, már számos nemzetgazdaság tiltólistájára került, mely felveti azt a kérdést, hogy mik azok a tényezők, melyek a mesterséges intelligencia térhódításának gátat szabhatnak. Az eddigi tapasztalatok alapján az adatvédelem ígérkezik a legkritikusabb szempontnak.
ChatGPT és rossz kistestvére, a ChaosGPT

ChatGPT és rossz kistestvére, a ChaosGPT

A számítástechnikának kevés területe váltott és vált ki az évek során többször is olyan érdeklődést, ígéretet és csalódást, mint a mesterséges intelligencia (MI) területe. Az elmúlt hónapokban, a digitális térben minden az MI, egészen pontosan a ChatGPT körül forgott. Milyen sok jó vagy éppen rossz felhasználási módja létezik a generatív mesterséges intelligenciának? Hogyan működik és hol tud nekünk a ChatGPT segíteni? Emberszerű-e a mesterséges intelligencia? Hogy lett a ChatGPT szerint Petőfi Sándor A trónok harca forradalmár vezetője? Mennyire kell tartani a hibás tartalmaktól? Az óriási hype egyáltalán nem véletlen, hiszen a ChatGPT az első olyan technológiai termék, amit a laikusok a mindennapokban is használhatnak, mindezt úgy, hogy jelenleg a szabályozás folyamata igencsak gyerekcipőben jár, a kutatás ezzel szemben nem hónapról-hónapra, hanem napról-napra halad.