Te lennél a startup következő királya? Így kezd el a történetet!

Te lennél a startup következő királya? Így kezd el a történetet!
Mielőtt valaki kitalálja, hogy ő bizony vállalkozásba kezd, érdemes átgondolnia néhány dolgot. S hogy ″honnan lesz pénzem″, az csak az egyik kérdés a sok közül.

Vállalkozás indítása során érdemes számba venni a finanszírozási lehetőségeket annak érdekében, hogy a számunkra ideális megoldást válasszuk. Bár a pénz becsatornázására számos lehetőség adódik, érdemes az első fázisban kizárólag a barátok, családtagok és „bolondok” által juttatott pénzmagból elindulni, mivel így nagyobb cégértékelésen tudunk majd bevonni kockázati tőkét a későbbiekben. Erről is beszélt kreatívipari vállalkozásoknak tartott előadásában Varga-Tarr Sándor.

A március 11-én az InCube vállalkozásfókuszú diákszervezet által rendezett eseményen design szakos hallgatók és kreatívipari vállalkozók gyűltek össze, hogy ismereteket szerezzenek a vállalkozásindításhoz szükséges lépésekről és szakmai fogásokról. Ezekről Varga-Tarr Sándor, a holland-magyar DBH SeedStar startup inkubátor üzletág-igazgatója tartott interaktív előadást, amelynek összefoglalója itt olvasható.

Kellünk-e a piacnak?
Az első és legfontosabb lépés annak feltérképezése, hogy tartsuk bármilyen erősnek is ötletünket, vajon a piacnak van-e rá igénye? Ezt szolgálja a piaci validáció folyamata, amelyet különösen fontos elvégezni, mielőtt kizárólag megérzéseinkre hagyatkozva időt és energiát fektetünk tervünk kivitelezésébe, hogy a pénzről már ne is beszéljünk. Emellett kiemelten fontos a csapat, amely az ötlet megvalósítására verbuválódik. Itt bizony tudomásul kell venni, hogy barátokkal csak a legritkább esetben járunk jól, mert attól, hogy valakivel jó együtt sörözni, még nem biztos, hogy a napi stresszt is ugyanolyan jól fogjuk kezelni vele. Erről hajlamosak elfeledkezni tervezéskor a projektgazdák, amiből aztán az következik, hogy legyen bármilyen jó is az ötlet, a startup földbe áll, még mielőtt igazán elindult volna. És itt jön a harmadik elem, a kivitelezés. Az ötlet általában a projekt 1 százaléka, a maradék 99 százalék a kivitelezés, amely nélkül a legjobb ötlet sem működik, sőt, amellyel viszont egy egyszerűbbnek tűnő ötlet igazi sikerré válhat.

Megéri-e a kreatíviparban céget alapítani?
Az európai példák közül a brit Design Council 2015. évi jelentése alapján a kreatívipar gazdasági súlyát jól érzékelteti, miszerint a brit munkaerőpiac 5%-át jelentő kratívipar 71.7 milliárd font bruttó hozzáadott értéket (GVA) állított elő, amely az ország GVA értékének 7,2%-a. A 2009 és 2013 közötti időszakban a kreatívipar hozzáadott értéke gyorsabban nőtt az országos átlagnál. A design területén dolgozók 41 százalékkal produktívabbak voltak az átlagosnál, ami egy főre vetítve 47,400 fontot jelent az általános 33,600 fontnál a gazdaság többi szereplője esetében. A kreatívipari hozzájárulású export összérték 34 milliárd fontra rúgott 2013-ban, amely a teljes export 7,3 százaléka.

Vannak-e pozitív példák kreatívipari kötődésű startupokra?

Vannak, méghozzá igen szép számban és igen jelentősek. Ilyen a Brian Chesky és Joe Gebbia által alapított Airbnb. Chesky a Rhode Island School of Design (RISD) egyetemen ipari formatervezésből szerzett főiskolai diplomát, és itt ismerte meg Joe Gebbiát, az Airbnb másik alapítóját, aki grafikai tervezésből és ipari tervezésből diplomázott. A Tumblr alapítója David Karp, avagy Tumblr Boy számítógépzseni, webdizájn-guru és nagymenő közösségi média-vállalkozó. A Twitter mögött álló Evan Williams is ide sorolható, valamint Chad Hurley, a YouTube alapítója, aki az Indiana University of Pennsylvania Egyetemen végzett.

Mit keres a befektető?

Megbízható csapatot, validált terméket, vagy ötletet, és végiggondolt üzleti elképzelést, amiből kiszámolható a megtérülés. Fontos azonban már az elején tisztázni, hogy a kockázati tőke mellett egy sor másik forrást találunk, amelyeket igénybe vehet egy kezdő vállalkozás, ilyenek például a pályázatok, banki hitelek, magán befektetések vagy a Friends, Family & Fools, amikor a család és a barátok dobják össze a cég elindításához szükséges pénzmagot.

Egyre többen próbálkoznak a közösségi finanszírozással (crowdfunding), például a Kickstarter vagy az Indiegogo felületein. Az elmúlt években globálisan évről évre megduplázódott az ezeken a platformokon keresztül gyűjtött összeg. Ugyanakkor egy pillanatra se gondoljuk, hogy itt könnyebb lenne pénzhez jutni! A crowdfunding kampányra átlagosan legalább 3 hónap felkészülési időt szükséges számolni, máskülönben csúnya meglepetések érhetik az embert. Jól átgondolt marketing stratégiára van szükség a figyelem felkeltéséhez, ami pénzt, időt és energiát emészt fel – akár a termékfejlesztéstől vagy a piaci validációtól elvéve azokat. Még sikeres kampány esetén is ütközhet kihívásba a startup, ilyen lehet például a nem megfelelően előkészített gyártói kapacitás, amikor az előrendelt termékeket nem tudja időre szállítani a vállalkozás, ami súlyos károkat okozhat a márka megítéltségének, vagy amikor nincs elég ember a csapatban az ügyfelek kezelésére, például egy platform-as-a-service termék esetén. Ezekre előre fel kell készülni, különben egy sikeres crowdfunding a startup végét is jelentheti.

Mivel a befektetői piac változásának eredményeként egyre kisebbek a vállalkozás beülő költségei, ugyanakkor ezzel fordított arányban nő a piaci kockázat, a befektetők igyekeznek minél később invesztálni a startupokba, ezzel is csökkentve saját kockázatukat. Emellett a Series A és B körös befektetéseknél alacsonyabb invesztíciók nem érik meg a kockázati tőkéseknek a jogi és pénzügyi munkát, amelyet a startup finanszírozási struktúrájának felépítése (a későbbi befektetők számára), az analízisek elkészítése, valamint az átvilágítás (due diligence) jelentenek. Itt lépnek be a képbe az inkubátorok és akcelerátorok.

Az inkubátorok szerepe a startup életében

Mivel az elmúlt években megváltozott a befektetői környezet, ezért felértékelődött a startpoknak nyújtott szakmai képzések szerepe. Miért történt ez? Amíg korábban a kockázati befektető nem ragaszkodott egy prototípus (MVP – minimum viable product) meglétéhez, hanem elég volt akár egy ötlet is, a magasabb beülő költségek miatt jobbak voltak a piaci lehetőségek, valamint még az sem volt mindig fontos, hogy a startup rendelkezzenek visszajelzésekkel a piac részéről (validáció), addig mára ezek kiemelt jelentőséggel bírnak egy startup elbírálásakor. A fentiek miatt is felértékelődött az üzleti angyalok, inkubátorok és akcelerátorok szerepe, amelyek elvégzik ezeket a feladatokat saját programjaik keretében, ezzel felkészítve a startupot a piacra lépésre és tőkebevonásra. Az inkubátorok és akcelerátorok tehát elsősorban a fentiekre vonatkozó tanácsadással és mentorálással, ún. smart money-val segítik a mikrovállalkozásokat, amellyel felgyorsul fejlődésük, ez pedig az egyik kulcstényező egy startup esetében. A tanácsadás mellett vagy annak részeként pedig az ún. micro venture capital formájában juttatnak magvető tőkéhez mikrovállalkozásokat. Az inkubátorok azért is tudnak releváns segítséget nyújtani a startup számára, mivel általában egy-egy területre fókuszálnak, mint az például egészségügy, design, pénzügy, vagy fogyasztói szolgáltatások.

A National Business Incubation Association (NBIA) felmérése alapján az inkubátor programokban résztvevő startupok túlélési aránya az első 5 évben 87%, szemben az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vett startupok 44%-val. Mindenki kiszámolhatja tehát, érdemes-e számára bekerülni egy inkubátorhoz.

Hogyan mutassuk be magunkat egy befektetőnek?

Ha az inkubációt követően összeállt egy prototípus, a startup rendelkezik piaci validációval, sőt esetleg bevétellel, és a csapat is egyre kiforrottabb, előbb-utóbb egy kockázati tőkebefektető előtt kell prezentálni egy pitch formájában a terméket és a benne rejlő lehetőségeket. A pitch több verziójú is lehet, általában az előadásra kapott időhatározza meg a felépítését. Ha 1 perced van bemutatni az ötletedet, át kell mennie az ún. „Anyu teszten”, azaz a lehető legegyszerűbben össze kell tudnod foglalni a projekt lényegét. A befektetőt ebben a fázisban még nem érdeklik a technikai részletek, arra kíváncsi, hogyan oldasz meg egy fogyasztói problémát, és mi az a piaci előny (unfair advantage), amellyel megelőzöd a versenytársaidat. Utána be kell mutatnod a termékpiacot, amelyen nemcsak az igény, hanem a vásárlói erő is adottság, hiszen a nap végén nyereséget akar látni a befektetőd. Itt a teljes piac bemutatása mellett ismerned kell a kiszolgálható piacodat is, azaz a teljes piac azon részét, melyet valójában el tudsz érni az első időszakban. Végül beszélj az eddig elért eredményekről (traction), amelyek lehetnek a felhasználói adatbázisodban regisztrált emberek száma, vagy akár egy rendezvényeden résztvevőké, persze a legjobb, ha már bevételekről is számot tudsz adni.

Ha több időt kapsz projekted bemutatására, érdemes már az elején egy ún. AHA momentummal indítani, amely felkelti az érdeklődést, bemutatja a titkos összetevőt, amely miatt versenyelőnyre tehetsz szert. Utána következik a piac és az üzleti modell ismertetése, majd a csapat bemutatása, és végül a szükséges befektetési összegé. Ez utóbbinál nem szabad félénknek lenni, de arra is ügyelni kell, hogy azért ne „rúgd el a pöttyöst” egy képtelenül nagy összeg bemondásával. Ha a piaci lehetőségek bemutatásánál túl alacsony, vagy túlzottan irreális bevételt prognosztizálsz, a befektető valószínűleg nem fog komolyan venni. Kerüld az adatokkal nem alátámasztott feltételezéseket, például hogyan érsz el 500%-os bevétel növekedést mindössze 10%-os termékfejlesztési és marketing költségvetésből.

Nem tragédia tehát, ha nem unikornisként, azaz legalább egymilliárd dollárra értékelt startupként éljük mindennapjainkat. Az a fontos, hogy azt csináljuk, amit szeretünk és motivál minket, mert ez jelenti az igazi sikert.