Startupokon alapul a magyarországi innováció

Startupokon alapul a magyarországi innováció
A gazdasági, politikai és tudományos vezetők szerint Magyarországnak és a régiónak is hatalmas esélyt teremthet a kiemelkedésre a kutatás-fejlesztés és az innováció – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) legfrissebb felméréséből.

Az innováció kulcsfontosságú Magyarország és a régió gazdaságának fejlődése szempontjából az AJTK több mint 200 iparági és szakpolitikai, illetve tudományos vezető megkérdezésén alapuló felmérése szerint. A válaszadók úgy vélik Magyarország jól áll az egy főre jutó doktori végzettségek és startup-vállalkozások szempontjából, azonban az innováció-technológiai szektor árbevételét, költéseit, illetve az innovatív eszközök nemzetközi piaci jelenlétét tekintve még komoly fejlődésre van szükség.

A válaszadók nagyjából egyenlő arányban (40-40 százalék) tartják – inkább és kevésbé – innovatívnak Magyarországot, a „sereghajtó” kategóriát azonban csak 3 százalék jelölte meg. A leginkább innovatívnak tartott hazai iparágak közül a lista élén a biotechnológia/gyógyszeripar, a design, a szoftverfejlesztés és az orvosiműszer-gyártás áll – az egészségügyi területet a válaszadók közel harmada sorolta a legújítóbb területek közé.

A nanotechnológia, a robotika és az információtechnológia a megkérdezettek közel ötöde szerint tartozik az innováció élvonalába. Az innováció szempontjából kívánatosnak tartott fejlesztések célpontjaként elsősorban a designt és a kisvárosi szolgáltatásokat (okos megoldásokat) jelölték meg a kutatásban résztvevők. Az innovációs besorolás alapján a design jól működő és továbbfejlesztendő területként jelenik meg a válaszadók véleménye alapján, míg a kisvárosi szolgáltatásokat elmaradást mutató területként jelölték meg a szakértők.

A robotika, a nanotechnológia és az orvosiműszer-gyártás további fejlesztését a válaszadók több mint ötöde látja szükséges iránynak, jelezve, hogy a szakmában erőteljes igény mutatkozik az e területeken zajló innovációs folyamatok erősítésére. A hazai innováció hajtóerői közül a megkérdezett vezetők leginkább a felsőoktatás minőségét, illetve a magyar emberek innovatív hozzáállását és a magyar kultúra innovatív erejét emelték ki (23-23 százalék).

Az európai integrációt, támogatást, illetve a nemzetközi környezet szerepét azonban ennél is többen említették, a válaszadók közel harmada szerint e területek befolyásolhatják pozitívan a szektor helyzetét. Az állami megrendelések, a rugalmas munkaerőpiac, illetve az állami támogatások összesen a válaszadók 17,5 százaléka szerint serkenthetik az újításokat. A gátló tényezők közül a bürokratikus nehézségek, illetve a felmerülő korrupciós problémák számítanak javítandó területnek, de a piac rugalmassága, illetve a magasabb fokú állami dotáció és a kedvezőbb adórendszer is jótékonyan hatna az innovációra.

A külső tényezők – a kedvezőtlen nemzetközi környezetet, az európai integráció hiányosságai, az uniós pályázatok korlátozott elérhetősége, illetve az egyébként magasra értékelt oktatás esetlegesen romló színvonala a megkérdezett szakértők jelentős hányada szerint akadályozza az innovációt. A innovációs szektor hajtóerejének egyértelműen a fiatal tehetségeket és a startupokat látják a szakemberek; közel 60 százalékban sorolták e két kategóriát a lista élére. A piaci környezetre vonatkozó negatív megállapítások ellenére minden ötödik válaszadó a nagyvállalatokat is e körbe sorolta.

Az innovációban ugyanakkor nagyobb aktivitást várnak a szakemberek a mindenkori kormányzattól, az egyetemi közélettől (25-30 százalék), illetve a kkv-któl és a nagyvállalatoktól is (15-16 százalék). Területi szempontból a megkérdezettek közel fele az észak-magyarországi régiót jelölte meg az innováció szempontjából leginkább fejlesztendő térségnek, de az Észak-Alföld és Dél-Alföld is a válaszadók ötöde szerint tartozik-e körbe.
A Közép- és Dél-Dunántúl ilyen irányú fejlesztésében azonban nem hisznek a szakemberek (3-3 százalék). A válaszadók közel fele határozott javulást vár a hazai innováció helyzetében és eredményeiben a következő évtized feléig, visszaesésre csak kevesebb mint ötödük számít.

A visegrádi régió gazdasága szempontjából kulcsfontosságú innovációról és kutatás-fejlesztésről Budapesten cseréltek eszmét a gazdasági élet, a kormányzat, valamint a tudomány legfontosabb képviselői a think.BDPST konferencián. A rendezvény keretén belül 3 napon át, a 4 visegrádi ország fejlesztését a középpontba helyező konferencia 7 helyszínen zajlott le. A 11 panelbeszélgetésen közel 70 előadó szólalt fel több mint 10 országból, miközben a Várkert Bazár előterében 20 kiállító mutatta be formabontó innovációját.

A regionális fórum látványelemeiről 160 négyzetméternyi ledfal és egy 700 négyzetméteres, 3 dimenziós videomapping gondoskodott, így a konferencia több mint 800 résztvevője nem csupán az előadásokon, de a Twitter-fallal egybekötött információs kivetítőkről is tájékozódhatott a jelen legégetőbb kérdéseiről.