Parlagon heverő milliárdok

A Jeremie alapoknak 2015 végéig van idejük elkölteni azokat a milliárdokat, amelyeket évek óta képtelenek, a startupok közben pénzhiányban dőlnek ki. Miért nem találnak egymásra a szereplők?

8 hónapja van a hazai Jeremie alapoknak elkölteni a rajuk bízott milliárdokat. Az alapkezelői díjakat is leszámolva ez rengeteg pénz, ami nem jelent meg az elmúlt években a hazai innovációs szektorban. Mi is ennek az oka?

Nincs elég jó projekt - állítják az alapkezelők, akik jórészt nem is látják át a hazai startup ökoszisztémát. Sajnálatos módon a hazai startupok sem mutogatják magukat eléggé, de a hétvége folyamán egy Facebook projekt keretében két nap alatt több száz projekt került fel a magyar startup ökoszisztéma – crowdsource-olt - térképére. Ezt pedig bárki böngészheti, bővítheti.

Akadnak olyan Jeremie alapok is, amelyek munkatársaival sosem találkoztunk a startup világban, mivel sosem gondolták, hogy ebbe a szektorba kellene befektetniük. Ha leltárt készítenénk az alapokról, lehet hogy kiderülne a kb. 30 alap közül van olyan, amelyikről nem is lehetett hallani az innováció környékén. Egy nemzetközi konferencián a hazai befektetők egyike azt mondta, hogy a legnagyobb baj, hogy a Jeremie alapoknak nincs exit stratégiájuk. Az tény, hogy az egész program mindössze 1-2 igazi exitet képes felmutatni.

A növekedési alapoknak nevezett alapok esetében a legnagyobb baj, hogy azon projektekbe kívának fektetni, amelyek már sok százmillió befektetést igényelnek, s véletlenül sem néznek az 50-100 milliós határ alá. Olyan ez mint, amikor Mekk Mester megépítette a házát, csak a tetőt rakta fel először.

Erre lenne megoldás a Seed alapok rendszere, ahol dedikáltan 4 alap összesen 8 milliárdot kellett volna, hogy korai fázisú startupokban döntsön. Ezen alapoknak rengeteg projektet kellene finanszírozni, de csak egy igazán aktív közülük. A megígért 45 milliókból rengeteg startup tudna elindulni.

A startupok nem elég felkészültek - hogy is lennének azok, ha a hazai utánpótlásképzés, akcelerátorok és inkubátorok nem igazán léteznek. A Gazella Program két év után most talán magához tér, s a négy kiválasztott akkreditált inkubátor közül három hamarosan elindulhat, bár a feltételek még nem teljesen tisztázottak. Tehetséges startupok, projektek vannak tehát, de az induláshoz szükséges seed és preseed finanszírozás és edukáció bizony nagyon nagy hiány a piacon.

Mi is hiányzik a rendszerből? A milliárdok elköltéséhez szükséges átlátható utánpótlásképzés, a startupok és befektetők nemzetközi tapasztalatokon alapuló edukációja, a nemzetközi kapcsolatok. Ez sajnos épp elég hiányosság ahhoz, hogy Budapest csak tájékozatlan nemzetközi sajtóban tűnjön vonzó startup lehetőségnek.

A beragadt milliárdokat nagyon nehéz lesz elkölteni ebben a következő 8 hónapban, már csak a tárgyalási folyamatok lassúságát tekintve is, egy átlagos projekt 6-7 hónap alatt jut végig egy befektetési folyamaton. Ez az idő pedig sokszor a startup halálát is jelenti, hiszen őket nem fizeti senki azért, hogy hónapokon keresztül Exel táblázatokat töltögessenek.

A hazai startup világban mindezek ellenére vannak kiválóan működő startupok és befektetők is, ezek remélhetőleg kitermelik azokat a sikereket, amelyekre az újratermelődés miatt is szüksége van az egész ökoszisztémának.

A nemzetközi hidak és nemzetközi tapasztalatok nélkül nagyon nehéz lesz alulról építkezve feljutni a csúcsra, a legjobb hazai startupok nem véletlenül keresik az alternatív megoldásokat - nemzetközi akcelerátorok és inkubátorok, közösségi finanszírozási oldalak lehetőségeit kihasználva.

Esélyesen azért a következő 8 hónapban nagyobb aktivitást mutatnak majd mindkét oldal szereplői és születik néhány jó befektetés, s nem az a gondolkodás válik általánossá, hogy majd meghosszabbítják úgyis a Jeremie programot, mert akkor továbbra is felesleges milliárdok hevernek majd a magyar ugaron.