Nem tökéletes a hazai innovációs környezet, de van megoldás

Nem tökéletes a hazai innovációs környezet, de van megoldás
Versenyképes innováció teheti hazánkat a tudományos és technológiai forradalom nyertesévé, persze addig még számos feladatot kell megoldani. A Think.bdpest konferencián az is kiderült, hogy mi a baj a hazai innovációs ökoszisztémával.

Think.bdpest néven rendeztek régiós innovációs konferenciát Magyarországon, melynek legfontosabb témája az volt, hogy hogyan segíthetik a startupok a hazai gazdaság növekedését. Az itthoni innovációs kultúra egyelőre több sebből vérzik, de az olyan új módszerek, mint a „startup gyár” modell segíthetik a felzárkózást. A technológiai forradalom néhány éven belül radikálisan változtatja majd meg életünket, elég csak arra gondolni, hogy egyes tanulmányok szerint a közeli jövőben a munkahelyek közel fele szűnhet A világ több pontján - így az Egyesült Államokban, Németországban, Izraelben vagy Szingapúrban - hatékonyan működő startup ökoszisztéma ontja ki magából a nemzetközileg sikeres innovatív cégeket. Ezzel munkahelyeket teremtve és elősegítve a gazdasági növekedést.

Hiányzik a kockázati tőke és a szakértelem
Szakértők szerint a magyar startup kultúra fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy hiányzik a kezdeti kockázati tőke, ami egy jó ötlet megvalósításához szükséges. Az is probléma továbbá, hogy a felsőoktatási intézményeknél nincs meg az a tapasztalat és szakértelem, ami a kutatás-fejlesztési eredményeket nemzetközileg is piacképes termékké formálja. Illetve a finanszírozás terén az is akadály, hogy még a fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező országokban is átlagosan tíz startupból kilenc kudarcot vall. Magyarországon pedig emiatt nehéz a megfelelő finanszírozást

Startup gyár
A fentiekre azonban hatékony megoldás lehet a tőlünk nyugatra már bevett startup gyár módszer. Ennek lényege, hogy egy állandó – fejlesztőkből, projektmenedzserekből, marketingesekből álló - szakértői csapat párhuzamosan több startup építésén dolgozik. Így a kockázatok jelentősen csökkenek, hiszen az ötletekből jóval nagyobb arányban lesz piacképes termék, mint a spontán verbuválódó és az esetleges kudarc esetén szétszéledő startupok esetében. A startup gyár modell már Magyarországon is működik, legsikeresebb képviselője a Drukka stúdió tavaly 12 céget indított el, melyek közül több már befektetést is kapott. A legutóbbi nagy eredmény a Képáruház.hu, mely 2015 decemberében kapott 130 milliónyi tőkét a nemzetközi terjeszkedésre.

Mik a további lépések?
Hatalmas lehetőséget jelent a kiszervezett nagyvállalati innováció is. Nagy, tőkeerős cégek egyre többször döbbennek rá, hogy egyszerűen struktúrájukból fakadóan nem képesek olyan gyorsasággal innoválni mint a kis, mozgékony startupok. Az egyik kézenfekvő megoldás ennek a kihívásnak a kezelésére, ha a nagyvállalat startupokkal fog össze és közösen építenek innovatív megoldásokat. Ebben a felállásban a nagyvállalat biztosítja a tőkét, szakmai ismeretet és a piacot, a startup pedig a gyors ütemű innovációhoz és piaci validációhoz szükséges attitűdöt és szakértelmet. A konstrukcióval könnyedén növelhető az innovációs „garázsok” és az onnan kikerülő szabadalmak, izgalmas termékek, sikeres startupok száma.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!