Mitől más a startup Tel-Avivban?

Mitől más a startup Tel-Avivban?
A múlt héten volt szerencsénk részt venni a Tel-Avivban rendezett DLD Fesztiválon, ahol 10 magyar startup is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.

Tel-Aviv idén nem mutatta csillogó, napfényes arcát a DLD Fesztivál résztvevői számára. Egy négy napos homokvihar homályosította el az egyébként vakítóan kék eget. Ennek ellenére a startupokat nem különösebben zavarta a szokatlan időjárás, hiszen az egész város az innovációs fesztiválra készült.

Nyitottság
A legfontosabb szempont, amiben sokkal előttünk jár az izraeli startup hub, a nyitottság. A DLD fesztivál rendezésében nyakig van a város vezetése. A főpolgármester a rendezvény megnyitása alkalmából külön fogadást adott, s a rendezvényen is többször megjelent, előadást tartott. A város maga rengeteg lehetőséget teremt az innovációs ökoszisztéma megteremtéséhez.

Az állam oldaláról szintén ezt a nyitottságot lehet érezni, hiszen pontosan látható, hogy tavaly 6,2 milliárd, idén pedig 5,5 milliárd dollárnyi export származott az innovációból. Az ország alapvetően Amerika irányába épített hidakat, de Szingapúr és Dél Afrika irányába is egyre erősebbek a kapcsolódások.

Az állami programok erősen segítik a startupok megszületését, s az innovatív ötletek többsége valamilyen inkubátorban cseperedik fel. Az inkubátor programok 3-6 hónapos periódusokban futnak, s akad olyan közöttük, amely már 15-20 éve folyamatosan működik.

Közösségek
Egészen máshogy épül fel az oktatás és ennek következménye, hogy a kooperatív működés egészen más szinten működik, mint itthon. Már az óvodában 5 fős csoportokban oldanak meg feladatokat a kicsik, s az iskolában ez a kiscsoportos működés tovább folytatódik. A célja persze végül a katonai szolgálat alapjainak megteremtése, de a kiscsoportok együttműködése végül a startupok felépülését is nagyban segíti.

Az izraeli startupok tudatosan készülnek a sikerre, s mindenki tudja, hogy nemzetközi piacra lépés nélkül mindez csak álom marad. Ehhez meglehetősen jó stratégiát választottak, mindenki rendelkezik amerikai cofounderrel, így az ötletből kisarjadó vállalkozás nagyon korán eljut az amerikai felhasználókhoz.

Céltudatosság
Az országban kialakult helyzet miatt van egyfajta tettrekészség, jelenben élés. A startupok működésének megalapozása, üzleti célok pontos körvonalazása itt alapvető szempont. Az önellátás és a bevétel alapú működés itt egyértelmű. Mindenki előtt világos az, hogy cashflowból is lehet sikeres startupot működtetni.

Befektetői rutin

Az országban hagyományosan erős pénzügyi kultúra jó lehetőséget ad a befektetői ökoszisztéma startup-barát működéséhez. A 9 milliós országban 100 feletti tőkealap, 15 szuper angyal és rengeteg nemzetközi pénzügyi vállalkozás keresi a tehetségeket.

A befektetők nem félnek sok pénzt adni egy tehetségesebb vállalkozásnak, így nincs tőkehiány már az indulásnál sem.

Az exitek és tőzsdei bevezetések számát tekintve Izrael a második legnagyobb startup Hubnak számít a világon.

Nemzetközi multik

A Microsoft, a Google, az Amazon, a Facebook és az összes internetes multi itt fejleszt. A Google mintegy 8 emeletnyi központja a legjobb példa arra, hogy mennyire nagyra tartják az ország intellektuális teljesítményét Amerikában.

A nemzetközi multik az ilyen konferenciákon külön szekciókban keresik a tehetségeket, s jelentős összegekkel segítik a versenyek, hackathonok működését.

Izrael összetett startup ökoszisztémájában gyakorlatilag mindenki megtalálja a neki fontos tudást, tehetséget, tőkét, projektet. Jó lenne, ha a Budapest is felvehetne a térségben egy ilyen szerepet.

A rendezvényre kijutott startupoktól egyébként érdemes kérdezősködni, hiszen ők személyes tapasztalatokkal bővíthetik az izraeli ökoszisztémáról szerzett képet. A tíz kijutót a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Budapesti Vállalkozás Fejlesztési Közalapítvány és a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség támogatta. A kijutott magyarok: az EDM Designer, a Sinetiq, a Velotrack, a Personal Video, az Agrosense, a CoinPay, a JokerTao, a Slamby, a Postradar és a Reevio voltak.