Három magyar az ERC Starting Grant 2016-os nyertesei között

Három magyar az ERC Starting Grant 2016-os nyertesei között
Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.

Három magyar kutató nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant pályázatán. Mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának kutatócsoport-vezetői. Hangya Balázs az MTA KOKI-ból, Janáky Csaba a Szegedi Tudományegyetemről és Kóspál Ágnes az MTA CsFK-ból öt évre szóló, egyenként nagyjából másfél millió eurós támogatást nyertek el. A pályázók felkészítésében ERC nemzeti kapcsolattartó pontként (ERC NCP) közreműködött az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya is.

Kutatási tervek dióhéjban
Hangya Balázs kutatásai során azt vizsgálja majd, hogy az agy különböző kéregalatti, úgynevezett neuromodulátoros rendszerei hogyan dolgoznak össze a tanulás során. Ezen belül két idegsejttípusra, a tanulásban és figyelemben szerepet játszó kolinerg, valamint az agy belső jutalmazási rendszerét szabályozó dopaminerg idegsejtekre fognak fókuszálni. A kutatás jelentős eredményeket hozhat például a Parkinson- és az Alzheimer kórban tapasztalt kognitív zavarok megértésében. Janáky Csaba kutatási programjának alapját egy fotoelektrokémiai módszer adja, melynek során félvezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektron-lyuk párok segítségével hajtanak végre reakciókat. Olyan bioinspirált összetett elektródokat állítanak elő, amelyekben minden komponensnek precízen meghatározott és szabályozott szerepe és feladata van. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál jelentősen hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására.

A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (fotoelektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari széndioxid-forrásokat (pl. füstgázok) felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani. Kóspál Ágnes ERC-projektje azt tűzi ki célul, hogy fiatal, most születő csillagok körüli anyagkorongok vizsgálatával realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillagkörüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták. Kóspál Ágnes azt fogja kutatni, hogy az inhomogén korongszerkezet miként okoz fluktuációkat a csillagra való anyagráhullás ütemében. A kutatás másik fő kérdése az, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillagkörüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, ásványtani és kémiai összetételére.

Újabb vasak a tűzben
Az idei ERC Starting Grant pályázat lezárult, azonban a már nemzetközi színtéren is sikeresen bizonyított kutatócsoport-vezetők számára kiírt Consolidator Grant – melyben öt évre maximum kétmillió eurós támogatás nyerhető el – elbírálása még folyamatban van. Az első bírálati kör lezárult, és a 2304 benyújtott pályázat közül hat magyar jutott a második fordulóba – közülük négy az MTA kutatója. A második kör interjúi szeptemberben és októberben Brüsszelben zajlanak. A magyar pályázók felkészítését az interjúra egy szeptemberi tréning és egy ERC információs nap is segíti az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya szervezésében. A szeptember 16-i rendezvényre a szervezők főként olyan fiatal kutatókat várnak, akik ERC Starting Grant vagy Consolidator Grant pályázatok benyújtását tervezik.

Magyarország továbbra is a régió élmezőnyében
A 2016. évi pályázati statisztikák még nem születtek meg, azonban a tavalyi év adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarország továbbra is előkelő pályázati aktivitást tanúsít az új EU-tagállamok (EU13) között. 2015-ben az EU13 összesen elnyert 21 grantjéből 4 volt magyar (vagyis a kutatási projekt magyar befogadó intézménynél zajlik). Ami a pályázatok számát illeti, tavaly Lengyelország vezetett 115 elbírált pályázattal, majd Csehország (59 elbírált), Magyarország (49 elbírált) és Románia (47 elbírált) következett, a többi új tagállam aktivitása pedig jelentősen elmaradt a négy élen álló mögött. További, részletes statisztikákat itt és itt találhatunk.

Aki kimaradt, nem biztos, hogy lemarad
Az Európai Kutatási Tanács pályázatain a második bírálati körbe bekerülni önmagában is komoly teljesítmény. Aki idáig eljutott, annak nagy valószínűséggel ígéretes kutatási tervei vannak, melyek érdemesek lehetnek a támogatásra. Az ilyen kutatási projektek felkarolására írt ki pályázatot az NKFIH, mely olyan pályázók jelentkezését várja, akik
-az ERC 2014. és 2015. évi felhívásaira adták be pályázatukat
-projektjük az ERC StG vagy CoG pályázat második körébe jutva „B” minősítést kapott, és az ERC minősítés kiadásától számított egy éven belül nem tud új pályázatot benyújtani,
-vagy a projekt vezetője korábban ERC pályázaton támogatást nyert, de a következő pályázati felhívásra adminisztratív okok miatt nem adhatott be pályázatot, mivel az adott időszakban ERC pályázati értékelőnek (Panel Member) kérték fel.

Forrás: http://mta.hu/mta_hirei/harom-magyar-kutato-az-erc-starting-grant-idei-nyertesei-kozott-106775