2020-ig van víziónk

2020-ig van víziónk
A BudapestHUB munkacsoport azt a célt tűzte ki, hogy Budapest legyen az évtized végére a régió startup fővárosa; az államnak ebben katalizátor szerepe van, feladata az, hogy elhárítsa az akadályokat - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kedden.

A munkacsoport idén szeptemberben jött létre a hazai startup világ szereplőinek, többek közt munkatársunknak és az NGM szakértőinek részvételével. Szerintük ahhoz, hogy a magyar főváros Kelet-Közép-Európa startup központjává váljon, az szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön a startup vállalkozások kritikus tömege, Budapest megtalálja a komparatív előnyöket és építsen helyi sajátosságaira.

A szakértők ehhez az oktatás területén többek között szükségesnek látják az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozások fejlesztését, a startup inkubátorok kialakításának támogatását vagy például az egyetemi oktatók, kutatók hozzásegítését ahhoz, hogy gyakorlati vállalkozási ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartják azt is, hogy magán üzleti akadémiák jöjjenek létre.

Vizsgálták azt is, hogyan lehetne a forrásokhoz való hozzáférésen javítani. Magyarországon jelenleg 133 milliárd forintnyi kockázati tőke "keresi a helyét", az úgynevezett magvető és magvető előtti - vagyis a teljesen induló - szakasz finanszírozása azonban hiányzik. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a hazai és uniós források felhasználásával a jövőben helyezzenek nagyobb súlyt a vállalkozások ezen életszakaszának finanszírozására.

Továbbá szükség van arra is, hogy a startup vállalkozások és a startup vállalkozásokba befektetők adóterheinek könnyítésére, és erre ugyancsak javaslatokat fogalmaztak meg.

Az államtitkár elmondta: a jelenlegi számítások szerint 2014-2020 között uniós forrásból 700 milliárd forint juthat kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből mintegy 200 milliárd forint pénzügyi eszközökön (hitel, garancia stb.) keresztül, a többi vissza nem térítendő forrásként. Azzal számolnak, hogy a start-up ökoszisztémára közel 140 milliárd forint fordítható, ennek több mint egyharmada vissza nem térítendő támogatás.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a start-up világban az államnak katalizátor szerepe van, nem vesz részt a folyamatokban, csupán elősegíti azokat. Hozzátette: amennyiben a 2014-2020 közötti időszakban az uniós forrásoknak a programozását, felhasználását előkészítő irányító hatóság az illetékes szaktárcákhoz kerül - ez esetben a gazdaságfejlesztési a gazdasági minisztériumhoz -, az garancia arra, hogy az ismertetett tervek megvalósulnak.

A munkacsoport által készített credo letölthető a Nemzeti Innovációs Hivatal honlapjáról.