Set top box? Az meg minek!

Set top box? Az meg minek!
Átalakultak a magyar médiafogyasztási szokások, de több szempontból is eltérnek a hazai folyamatok a nemzetközi trendektől. A május 13-án kezdődő Media Hungary fórumának témája az Öregedő digitális bennszülöttek, a gyorsuló generációváltás lesz. Lassan ugyanis felnő a digitális bennszülöttnek (digital natives) első generációja, és a médiapiacnak alkalmazkodnia kell a megváltozott szokásaikhoz.

Nestor Andrea, a KPMG üzleti tanácsadási igazgatója is a fórum részvevője lesz, és egy 2008-as felmérésüket idén is elvégzik. Nagyjából ugyanazok a kérdések szerepelnek ebben, de az elmúlt hat évben olyan újdonságok jelentek meg amik még 2008-ban nem voltak relevánsak, így az okostévék vagy a digitális földfelszíni sugárzás. Az egyes korcsoportokban, amiket a tévé nézettségméréseknek megfelelően határoztak meg, korábban is jelentős eltérések voltak a fiatalabbak és az idősebbek szokásai között, de a trendek alapján ez a szakadék még mélyült is.

Az már most is látszik, hogy a televízió kitüntetett szerepe továbbra is megfigyelhető nálunk, és a digitális bennszülöttek számára is az életkor növekedésével egyre nagyobb jelentőséggel bír, ha nem is olyannyira, mint ugyanannak a korcsoportnak néhány éve. Megfigyelhető például, hogy kábeltévé előfizetéssel és sok tucat csatornával rendelkező előfizetők, bár nem mondanának le a karosszékből történő tévézés kényelméről, ma már egyre kevesebb adást követnek aktívan, a kapcsolgatás egyre jellemzőbb. Magyar sajátosság, hogy a 40 felettieknél szinte mindenkinek van tévé előfizetése, még akkor is, ha szinte alig nézik az adásokat – mondta el kérdésünkre Nestor Andrea.

Lehetne, de nem rögzítjük a műsorokat

Míg 2008-ban még megkérdőjelezhetetlenül a lineáris média volt uralkodó, ma már nagyobb szerepe van a médiafogyasztó aktív közreműködését igénylő megoldásoknak. A növekedés ellenére sem látszik azonban forradalmi változás! Ez azzal is magyarázható, hogy bár egyre többek kezében ott van a lehetőség, nem sokan élnek vele.

A digitális kábeltévékhez tartozó set-top-boxok nagyrészt képesek az adások programozott felvételére, ezt azonban a többség gyakorlatilag egyáltalán nem használja. Ehelyett az élő adásokat nézik a legtöbben, ezzel a reklámokat is, így egyelőre nincs szükség teljesen újszerű hirdetési megoldásokra az otthoni tévézésnél – véli a KPMG szakértője.

A kutatás részletes eredményei között azt is be fogja mutatni Nestor Andrea, hogy az otthoni filmnézés milyen formáit választják az egyes korcsoportok tagjai, a DVD vásárlás mellett az online kölcsönzők és a letöltött filmek milyen arányban állnak. Azért is érdekesek lesznek a tévénézési szokások felméréséről szóló adatok, mert a TV2 egy ideje a 18-59 korosztályra vonatkozó adatokat adja meg, míg a többi társaság továbbra is a 18-49 korcsoportot.

Fizetős pluszszolgáltatás: kösz, nem kell

Magyarországon – az ország méretéhez képest – nemzetközi összehasonlításban is sok magyar nyelvű tévéadó van. Csak kevés államban néznek olyan sokat tévét, mint nálunk, bár a képernyő előtt töltött idő egy kissé csökkent az elmúlt években. A számos kis tematikus csatornát már sokan temették, mivel az alacsony nézettség mellett a reklámbevételek és az előfizetési díjak nehezen termelik ki a működés költségeit, mégsem történt konszolidáció a piacon. Magyarországon ezért a kizárólag online audiovizuális tartalmak előállítása egyelőre nagyobb nehézségekbe ütközhet.

Magyar sajátosság, hogy a hazai médiafogyasztók az online tartalmakért nagyon nem szeretnének fizetni. Míg a Netflix, Hulu vagy Spotify szolgáltatásaiért százmilliók fizetnek, nálunk jóval nehezebb ezt elérni. A KPMG korábbi felmérései is azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók nyitottak az újdonságokra, ám azokért nem akarnak pénzt áldozni. Arra a kérdésre, hogy hajlandók lennének-e többet fizetni egy olyan kábeltévé csomagért, ahol az adókat egyesével választhatják ki az előfizetők, a túlnyomó többség nemmel (!) válaszolt.

A tévé fontosabb mint a netkapcsolat

Az alacsony fizetőképes kereslet mellett is van a magyar médiapiacnak szent grálja, ez pedig továbbra is a televízió – nem csak a hirdetők, de a nézők körében is. Erre az internet- és telefonszolgáltatásoknál is többet hajlandók a felhasználók fordítani, és inkább mondanak le az utóbbiakról, ha csak egy szolgáltatásra telik. Ha néhány hétre nincsen internet, az kisebb gondnak tűnik a többségnek, mintha akár csak 1-2 napra le kell mondani a tévéről. Ezért a mobilszolgáltatók számára kiemelt terület a mobiltévé, amivel megpróbálják az ügyfeleket magukhoz kötni. Ez igazán magyar sajátosság. Ezt a trendet jól mutatja a Telenor MyTv szolgáltatása is.

Tartalommal ösztönzik a drágább eszközök vásárlását

Nagy kérdés azonban, hogy a karosszékből tévézéshez szokott generációk hajlandók-e okos eszközökön nézni a műsorokat. Ez azért is nehézkes még, mert alacsony a valóban kényelmes médiafogyasztást lehetővé tevő tabletek és csúcskategóriás mobilok penetrációja, bár ez rohamosan bővül. Mivel a mobilszolgáltatók a tartalomszolgáltatásban kitörési lehetőséget látnak, megpróbálják ösztönözni az okosabb és drágább eszközök terjesztését is. Az alacsony kezdőrészlettel elvihető tabletek és telefonok ezért várhatóan még inkább terjedni fognak. Akinek ilyen eszköze van, hajlamosabb nagyobb adatcsomagokat is vásárolni. A Vodafone arra is talált megoldást, hogy rugalmasan tegye elérhetővé a nagyobb (adat)csomagokat: a havi keret 80, illetve 100 százalékának elérésekor nem csak arról tájékoztat, hogy már elfogytak a megabájtok, hanem gombnyomással elérhetővé teszik a kiegészítő csomagot is. Különösen hajlamos lehet a felhasználó a többletszolgáltatás megvásárlására, ha éppen a navigációhoz erre azonnal szüksége van.

A KPMG kutatásának részleteit Nestor Andrea a Media Hungary nyitónapján, 2014. május 13-án fogja ismertetni a fórumbeszélgetés keretében.

Részletes program PDF formátumban innen tölthető le

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!