Mindenkinek jár a net?

Mindenkinek jár a net?
Vajon minden Z generációs ugyanannyi adatforgalmat használ, nemre, társadalmi rétegre való tekintet nélkül? Exkluzív felmérés a hátrányos helyzetű fiatalok nethasználati szokásairól a Digitalhungary.hu-n.

 

Térítésmentesen juttat el táblagépeket és internetelérést több mint 20 hátrányos helyzetű általános iskolába a Vodafone, azért, hogy így járuljon hozzá a nehéz körülmények közt élő diákok oktatásához. Eddig 1300 darab tabletet helyeztek ki. A feladatunk, az akció hatásának a felmérése volt.

A feltételezés
Azt láttuk, hogy a hátrányos helyzetű diákok közül soknak volt okostelefonja, és valamekkora mobilinternet kerete is. Kialakult bennünk egy kép arról, hogy az internet által nyújtott lehetőség, tehát az hogy bármikor kapcsolatba léphetek a világgal, minden társadalmi réteget érint, motivál. Sőt, úgy éreztük a beszélgetések alatt, hogy ez még akkor is igaz, hogy ha a diák szinte éhezik, vagy ápolatlan!

Ebben a cikkben a gyűjtött információk közül csak egyetlen adat megoszlását szeretnénk két mintán megvizsgálni, mégpedig azt, hogy mennyi adatforgalmat használsz havonta?
Kérdőíves kutatást is végeztünk a témával kapcsolatosan 2016 nyarán, amelyben 440 hátrányos helyzetű diák vett részt.

Az alapvető feltételezésünk az volt, hogy a fiatalok országosan nemre, és társadalmi rétegre való tekintet nélkül ugyanakkora adatot használnak, hiszen a hátrányos helyzetűeknél is hallottunk már korlátlan net elérésről. Tehát feltételeztünk egy egységes adatforgalmat.

Az összevetés alapjául egy korábbi 2014-es Z generációs mobilforgalommal kapcsolatos kérdőív ugyanolyan kérdésének a válaszait vettük. 2014 évi eredményt vetettünk össze 2016-sal. Tehát azt feltételeztük, hogy a két vizsgált változó, azaz a két Z generációs minta átlaga statisztikai szempontból megegyezik, így minden Z generációs ugyanannyi adatforgalmat használ.

A minták bemutatása

2014-es minta
Döntően 14-16 évesek szerepeltek a mintában, így az iskolázottságban is a középiskolát jelölték be leginkább. A kitöltők közt döntően városiak szerepelnek ( 53,8 %). A kérdőívet „Goodlike” Facebook oldalán terítettük, az eredmény nem reprezentatív.

2016-os minta
440 hátrányos helyzetű általános iskolai diák töltötte ki a kérdőívet, így döntően 13-14 évesek, 50-50% -ban fiúk és lányok. Szülői beleegyezéssel, illetve engedéllyel, és online felületen keresztül juttattuk el a diákokhoz a tesztet.

A két minta adatforgalmi megoszlásának összevetése:


1. árba: Menyi adatforgalmat használsz havonta? (2014 és 2016 adat összevetése)

F: saját szerkesztés, n1=1564 (2014), n2=440 (2016)

Ahogy a fenti ábrán is látható a 2016-os minta kitöltőire inkább az jellemző, hogy nem ismerik, milyen nagyságú adatforgalommal rendelkeznek (43,6%), vagy azzal egyáltalán nem rendelkeznek (15,9%).
A 2014-s mintában 33 %-uk nem használ semmiféle internetforgalmat, vagy 150-500 MB mobilinternettel rendelkezik (16%).

Az eredmény

El kellett tehát vetnünk a korábbi alapfeltételezést, hiszen szignifikánsan eltér a hátrányos helyzetűek mobilforgalma „az átlagos” Z generációstól. A két év leggyakoribb mobilinternetes adatmennyisége: 2014: 500MB-1 GB, 2016: 150-500MB, viszont az egyes mintákon belül azonos mobilforgalmat generál mindkét nem. Tehát az azonos társadalmi réteget tekintve a fiúk és lányok netezési forgalmi adata azonos. (Ráadásul az internetelérés költsége az elmúlt két évben jellemzően csökkent!)

Az üzleti döntéshozók számára mit mond mindez?

- Egyrészt azt láthatjuk, hogy a fiatalok elég nagy százaléka nem is tudja, milyen adatforgalmi csomagot használ. Azt ajánlanánk, hogy a kommunikációban jobban ki kellene ezt emelni, hangsúlyozni.

- Másrészt észrevehető, hogy sokuk egyáltalán nem is használ semmiféle adatforgalmat. Ez pedig jelenthet még további kiaknázatlan lehetőséget.

- Az további elemzés tárgyát jelentené, hogy a wifi használat gyakorisága milyen eltérést mutat a két csoporton belül, de itt most elsősorban a saját mobilinternet előfizetésük nagyságára voltunk kíváncsiak.

Bernschütz Mária

­­A Budapesti Corvinus Egyetem marketing mesterszakának elvégzése után 2007-ben szerzett diplomát az ELTE BTK Média és kommunikáció szakon. Marketingkommunikációval, illetve médiaelmélettel kapcsolatos tantárgyakat …