Megérzés és figyelemelterelés - ez kell a sikeres kommunikációhoz!

Megérzés és figyelemelterelés - ez kell a sikeres kommunikációhoz!
Az életéről készült filmet 400 ezren látták, Belgiumban díjakat is nyert. A Viszkis a Media Hungary konferencián arról beszélt, hogyan vált márkává, és van-e élet a skatulyák után. Aztán megtudhattuk azt is: ez a világ - ne legyenek illúziónk - bizony a külsőségekről szól. Érdemes ennek tudatában kommunikálni még válság esetén is.

„Nem szeretek ülni, sokat ültem” - kezdte Ambrus Attila, akit Szily Nóra arról kérdezett a konferencia második napján a Megérzésből kiváló! című pódiumbeszélgetésen, miképpen vált márkává. Nos, az egykori bankrablónak esze ágában sem volt ez, semmi mást nem akart, csak pénzhez jutni. Már csak a börtöncellában jött rá arra, hogy a korábbi sodródás és hedonizmus helyett tudatosan kell építenie az életét. Mindemellett a börtönből is szökni akart, ezt többször megpróbálta, volt, hogy sikerült is. Katartikus volt a felismerés, hogy változtatni kell, az eddigi életmódjából nem tud megélni. 2002-ben az újságból tudta meg, hogy meghalt az apja, aki a kezdetektől mondogatta neki, hogy börtönben végzi majd. Ott a bezártságban, a halálhír hallatán úgy döntött: nem így lesz. Csak azért is megmutatja.

Imázsépítés
Korábban minden mozgathatót elvitt, 30 évig az volt a szabály, hogy nincs szabály. Miért? Mert a gyerek mintakövető. Zaklatott gyerekkora volt, a nagymama nevelte, tudat alatt lázadt minden ellen. „Elcsúsztak hát az arányok. de nem a szülők felelősek” - vallja. 2012-ben szabadult, ma már rendőröknek is tart előadást. Mint mondja, a múltat nem lehet elhagyni, itthon e skatulyából képtelenség is kimászni, a priuszt elhagyni. AZ USA-ban szerinte egy új államban tiszta lappal indulhatna, idehaza hasonlóra - tapasztalatból - nem számít.

Napjait keramikusként éli - ez a képzés volt elérhető a börtönben, ezt tanulta ki. Kollégái, az iparművészek nemigen kedvelik, Ambrus Attila szerint azért, mert neki van médiafelülete, reputációja. Ám azt nem tudják: sokat tett azért, hogy tudatosan felépítse imázsát. Sok újságíró járt be hozzá a börtönbe, ebben az időben határozta el: ha használják őt példányszám- és kattintás vadászat céljára, ő is így tesz majd. Azaz megtanulja, miképpen kell élni a sajtónyilvánosság adta lehetőségekkel. Ma már ott tart, hogy ha interjút ad, megkéri az újságírót: tüntesse fel az anyag végén, mikor és hol lehet kapni a kerámiáit.

Döcögve indulás

Új szakmájában nagyon nehezen indult. 37 ezer forinttal a zsebében jött ki a börtönből, azt mondja, a jelenlegi rendszer szinte alkalmatlan arra, hogy reintegrálja az egykori bűnözőket. Barátai, ismerősei segítsége nélkül neki sem sikerült volna. Ők azonban felkarolták, igaz, hozzátették: „ha újra cirkuszolok, elfelejthetem a számukat”. Egy alkalommal, amikor egy külföldi vásáron igyekezett eladni a maga készítette kerámiákat, és napokig egyetlen egyet sem sikerült, komolyan elgondolkodott, hogy visszatér az eredeti „szakmájához”. „A szabadulás után voltak élethelyzetek, amikor ez felmerült, mert nem láttam kiutat…” - fogalmaz. Aztán, csodák csodájára, az utolsó napon valahogyan beindult az üzlet, olyannyira, hogy a kósza gondolat szerencsére nem szökkent szárba. Tisztában van vele, hogy sokszor azért veszik meg a portékáit, mert ő a Viszkis, aki kirabolt bankokat - ennek nem örül, de „meg kell élni valamiből”.

Álmodozni kell, de érdemes tudni, hogy a munka egy százaléka az ihlet és 99 százaléka izzadság - tanácsolták neki, s ezt saját bőrén meg is tanulta és tapasztalta. Olyannyira két lábbal jár a földön, hogy, mint mondja, nagyon fontos lett a kockás füzet, azaz a bevételeket és kiadásokat precízen vezetni kell. Nem azokat a termékeket készíti, amiket szeretne, hanem amelyeknek funkcionalitása van, hiszen ezeket tudja eladni... Új élete van tehát, de a kérdésre, hogy mit iszik, ma is rávágja: whiskeyt.

KFC helyett FCK
A következő előadásban Hegyi Nóra, a Kolibri Pictures tulajdonos-ügyvezetője árulta el, miképpen alakíthatjuk reputációnkat. Irányítsd te, hogy mit mondjanak rólad! című előadásában pozitív példaként a KFC fiaskóját emelte ki: a gyorsétterem lánc ugyanis tempósan, humorral és átgondolt kommunikációval képes volt arra, hogy profitáljon abból, amibe mások talán belebuktak volna. Nemrégiben egy logisztikai baki miatt egy ideig nem érkezett csirkehús a brit éttermekbe, ezért a 870 egységből csupán 170 tudott kinyitni. Mit lehet tenni egy ilyen esetben? A csirkések receptje a következő volt: változtasd meg a logódat viccesre - KFC helyett FCK-val utaltak a bosszantó helyzetre -, írd meg a sajtóban részletesen, hogy mi történt, mi okozta a malőrt. Így tettek, ezzel többet már nem is foglalkoztak a lapok. Már ez önmagában pozitív, de ezt még megfejelték azzal, hogy tetemes összeget tudtak bezsebelni a megváltozott logós merchanizing termékekből.

Elterelő hadművelet
„Eddig a figyelemfelkeltés korát éltük, ma már azonban inkább a figyelem elterelése zajlik” - fogalmazott a szakember. Akkora ugyanis a zaj, hogy csápjainkkal mindenre egyszerre kell figyelünk. Egy cég rövid időre képes csak másról magára terelni az érdeklődést. Jó tudni, hogy „a kevesebb több”-stratégiája mára fontosabbá vált, mint valaha. Összességében tanácsos, hogy újszerű felületen, meglepő műfajban, céltudatosan - például az információt feldarabolva, eloszlatva „adagolva” -, célcsoportra lőve adjunk hírt magunkról. És törődjünk bele a megváltoztathatatlanba: igenis ma a külsőség dominál, ez a fontos…

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kovács Ágnes Lilla

 

Kovács Ágnes Lilla közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, ösztöndíjasként emellett tanult a montreáli HEC-n ...