Kábel vs. Internet

Kábel vs. Internet
Az audiovizuális tartalomfogyasztási szokások lassan alakulnak át, ám pont emiatt könnyű figyelmen kívül hagyni az internetes lehetőségek lassú térnyerését. Pár éven belül ez még nehéz helyzetbe hozhatja a kábelszolgáltatókat.

„A kábel TV-k előtt ma már csak két terület van nyitva: élő sport vagy háttérzaj” –foglalta össze az amerikai tapasztalatokat az ott élő és médiacéget vezető Horváth László a hét elején megtartott Média Platform 2013 kiállításon és konferencián a Syma csarnokban. Az Egyesült Államokban az IPTV és az OTT (Ovet The TOP Television, azaz nem a kábelszolgáltató által menedzselt csatornán, hanem a nyílt interneten érkezik a műsor, a tartalom) lehetőségek rohamos gyorsasággal szorítják ki a kábeles megoldásokat, ám eközben nálunk az új megoldások látszólag képtelenek gyökeret verni.

Beszédes, hogy a UPC-nél a 330 ezer előfizetőből csupán 50-60 ezren veszik igénybe a cég online videótéka (Video On Demand, azaz VOD) szolgáltatását, de ők is főleg akkor ha ez nem jár plusz kiadással. A fizetős ügyfelek olyannyira kevesen lehetnek, hogy a szolgáltató inkább nem ad adatot rólunk... Pedig költségigényes üzletről van szó: a Netflix például dollár milliárdokat költ arra, hogy az ismert filmeket és sorozatokat terjeszthesse.

Az új megoldások itthoni térhódítása előtt az is akadály, hogy a digitális technológiák viszonylag lassan terjednek: ahogy az elhangzott a hét elején tartott kiállításon és szakmai konferencián a 15 év feletti korosztály 43,8 százaléka Magyarországon soha nem használt se netet se számítógépet. Bár ez az arány elsősorban az idősebb korosztály miatt lehet ennyire magas, a nagysága még ezzel együtt is meglepő.

A kábel-szolgáltatók azonban nem dőlhetnek hátra. Tíz éve még Amerikában is csak beszéltek róluk, de a többség nem hitte, hogy tényező lehet a VOD-ból vagy az IPTV-ből. Ám ezek a mozaikszavak, ahogy annak idején a tengerentúlon, úgy nálunk is egyre jobban beépülnek a köztudatba. Egy felmérés szerint pedig 2017-ben már 600 millió internetes kapcsolattal felszerelt TV-t használnak majd szerte a világon, ami a kábelek leváltását (elvben) alaposan megkönnyíti majd a fogyasztóknak. Ráadásul Magyarországon is egy jelentős réteg igyekszik követni a technológiai fejlődést: az országban lévő 6,5 millió televízió készülékből 1,3 millió lapos így viszonylag modernnek számít, 600 ezer pedig már full HD felbontással bír.

Mindeközben az okos készülékek is futótűzszerűen terjednek már pedig a videó és filmnézésre is használható eszközöket sok fiatal már a televízió előtt ülve is bújja, ami miatt a passzív tévézők aránya elkezdett nőni az országban.

A mobilok pedig egyre vonzóbbak lesznek, ahogy a netes videótartalmak terjesztése roham léptékben fejlődik: a Youtube videók például novembertől már legálisan letölthetőek lesznek a mobil készülékekre, de például emellett a Google és az Apple egyre több saját tartalmat is vásárol és a keresőcég hamarosan akár az NFL mérkőzések közvetítési jogát is megkaparinthatja.

De mivel ezek a változások nem földindulásszerű átalakulásokat hoznak, csak apránként alakítják át a piacot, könnyű figyelmen kívül hagyni őket és félő, hogy a szakma már csak akkor kap a fejéhez, amikor már a beindult folyamatokra nem tudnak érdemben reagálni. Az új kihívásokra gyors választ még a magyar piac sajátossága miatt is nehéz lesz adni: a kábel piac ugyanis még az elmúlt évek felvásárlásai után is túlságosan szét van aprózódva.

Pedig ha lehet hinni az üzletági pletykáknak az új kihívók már ott toporognak a küszöbnél: állítólag már megindult az előkészítése néhány hazai Netflix-hez hasonló szolgáltatás beindításának. Sőt, például a Fuso Ecosystem Nyrt.(korábban Hybridbox) nevű cég már közel 100 ezer nálunk eladott okostévén szerepel előre telepített applikációjával és élesben teszteli a piacot, miközben – amint az egy kerekasztal beszélgetésen elhangzott a MediaPlatform konferencián – közvetlenül tárgyal nagy amerikai stúdiókkal internetes filmjogok átvételéről.


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...