- Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése mellett a kábeltévék nem is változtak olyan sokat a felhasználó szemszögéből: a legújabb okostévékkel is csak fel-le járkálunk a csatornák között. Az innovatív megoldásokra nincs igény?
- A televíziózásnak is van evolúciója, de a változások lassan mennek végbe. Magyarországon a 80-as évek végén indult csak el a műholdas csatornák közvetítése, a 90-es években már több tucatnyi adás volt. Azóta a legnagyobb változás, hogy ma már sok száz adás vételére is van lehetőség. Eközben a set-top-boxok elterjedésével már nem elég a tévét használnunk, hanem két, vagy több távirányítóval a kezünkben kell szörfölni. Amikor hazaérünk a munkából, nem arra vágyunk, hogy bonyolult menükkel küzdjünk meg; egyszerűen csak be akarjuk kapcsolni a tévét. Az „okos”-nak hívott készülékek azonban még nem elég okosak, vagyis inkább intelligensek: sok esetben komoly kihívást okoz – különösen a technika iránt kevésbé érdeklődőknek – a szolgáltatások igénybevétele. Időre van szükség, hogy ezek egyszerűsödjenek, és a felhasználók is megszokják őket. Mi például “nagymama” tesztnek vetjük alá a szolgáltatásainkat: ha az idősebb generáció boldogul vele, akkor jó a szolgáltatás.
- Milyen kihívással szembesülnek a szolgáltatók, amikor újat, de mégis könnyen használhatót szeretnének adni?
- A szórakoztatási szolgáltatásoknál számos külső tényező van, amely gátat szab az új technológiák terjedésének. A technológiai rendszer kialakítása mellett legfőképp tartalomra van szükség, ám ezeknek a szerzői jogai, az értékesítési csatornái még nem igazán követték le az új lehetőségeket, vagy nem akarják a változásokat. Bizonyos tartalmaknak nincsen OTT, vagy éppen multiscreen joga – véleményünk szerint a kettő ugyanaz, mivel a biteknek mindegy, hogy hol, milyen hálózaton jutnak el az előfizetőkhöz. A hálózat elnevezése a különbség, és a titkosításon van inkább a hangsúly. Ez inkább jogi kérdés, mint szakmai, de álláspontom szerint IPTV szolgáltatás az alapja; igaz az OTT szolgáltatásoknál az OTT szolgáltató közvetlenül nem felel a minőségért, de közvetetten a felelősség és a garancia megvan. Az OTT szolgáltató garantált sebességekkel, szerződésekkel (SLA) kapcsolódik az adatkicserélő központokhoz (hazai és nemzetközi hálózathoz), ezáltal az ISP-khez is. Az ISP-k garantált sebességekkel és immáron minimum garanciás szerződésekkel (SLA) kapcsolódnak a velük szerződésben álló előfizetőkhöz, aki fizeti a kapcsolat költségét a megrendelt internetcsomagja szerint. Mindezeket figyelembe véve, az előfizető szemszögéből mindegy, hogy épp levelezik, weben szörföl vagy audovizuális tartalmakat használ.
- Mennyire van egyáltalán igény az új megoldásokra? A filmkölcsönzés, vagy a megállítható tévé lehet olyan szolgáltatás, amiért az emberek hajlandóak többet fizetni?
- A YouTube még csak 10 éves, de ma már a mindennapjaink elengedhetetlen része. Az interneten keresztül sikerült elérni a tévé minőséget streameléssel, sőt! Emellett ott vannak a torrent oldalak, illetve inkább tartalmak – amiket technológiailag kiváló, a hálózatot kímélő megoldásnak tartok, de amiket jogilag nem a megfelelő szolgáltatásra használnak. Az internet fejlődésével a tartalmakért való fizetés kultúrája nem alakult ki, különösen igaz ez Magyarországon. Ráadásul hazánkban havi néhány ezer forintért óriási sávszélesség érhető el a lakossági felhasználóknak is. Annyira megszokták már az emberek, hogy néhány perc alatt ingyenesen, nagy felbontásban le lehet tölteni egy filmet, hogy hiába lehet azt még egyszerűbben – akár egy okostévével – megtenni, ha ezért már fizetni kell, azt nem fogadják kedvezően.
- A digitális forradalom ellenére a tévécsomagokat még mindig nem lehet önállóan összeállítani. Ennek mi az oka?
- Először a szolgáltatások leírásával kezdeném, hogy ez elsőre egyszerű kérdésre megadhassam a választ. A lineáris technológia esetén változatlan időben és tartalomban továbbítjuk az adásokat, ezek a klasszikus tévéműsorok. Nem-lineáris tartalmaknál már változatosabb a helyzet. Van, amikor csak néhány órán át biztosítjuk a visszatekerés, visszanézés lehetőségét. Vannak a virtuális filmkölcsönzők: itt egy adott ideig – jellemzően néhány napig – kap jogot a felhasználó a kikölcsönzött film vagy tartalom elérésére. Ha vannak ilyen hozzáadott szolgáltatások, azoknak is be kell építeni az árát a csomagokba, például bizonyos adások elérhetőek a médiatárból. Az a'la carte szolgáltatás összeállítását a törvényi előírások hiánya és a tartalomszolgáltatók kereskedelmi gyakorlata sem teszi lehetővé, hiszen előírás jelenleg is van arra, hogy egyes csatornák továbbítását kötelező biztosítani, míg más csatornákat csak csomagban lehet megvásárolni a terjesztésre, kötött csomagolással. Az analóg terjesztésben ez műszakilag és gazdaságilag nem oldható meg. A csomagok a tartalomgyártóknak is fontosak, hiszen ezek segítenek biztosítani a nézettséget a számukra fontos, 18-49 év közötti korosztálynál. Ezt ma már nem csak csatornákra, hanem csatornacsomagokra is nézik. A több adóval rendelkező tartalomszolgáltatók pedig csomagáraikkal is arra ösztönzik a kábelszolgáltatókat, hogy egyszerre értékesítsék összes csatornájukat. Ezek így együttesen szinte lehetetlenné teszik, hogy külön-külön és egyedi csomagokban is lehessen előfizetési díjakat számolni, minden kedvezmény figyelembevételével. Azt is látni kell azonban, hogy mind a műsorszolgáltatók, mind a telekommunikációs piac jelentős koncentráción ment keresztül az elmúlt években, ami hozzájárul ahhoz is, hogy a csomagolttartalom-értékesítési gyakorlat terjedjen el már nagykereskedelmi szinten is.
- Milyen szerepe van a törvényi változásoknak?
- Magyarországon rengeteg szabályozás született az előfizetők védelmére, ami ugyanúgy vonatkozik az ország legnagyobb, több százezer ügyfeles szolgáltatóira, mint a kicsi, néhány faluban működőkre is. Ma már letisztult a piac, a 90-es évek kevésbé hozzáértő vállalkozói kiestek, rengeteg szabályozást és törvényt kell betartani, valamint a tartalomszolgáltatók feltételeit. A problémát inkább abban látom, hogy az eladási oldalon szinte teljes mértékű a szabályozás, míg a beszerzési oldalon már nincsenek igazán törvényi garanciák az egyenlő versenykörülmények betartására. A nagy szereplők nem egyenlő feltételekkel és módon tudják megszerezni a tartalmakat. Ez pedig nem élénkíti a piacot, inkább egyes szereplőknek kedvez, és lehetetlenné válik az egységes versenyhelyzet a műsorelosztók között. Ez végül a fogyasztóknak is rossz, hiszen a kiegyensúlyozott verseny csökkenthetné a díjakat és ösztönözhetné a fejlesztéseket minden piaci szereplő számára. Ma minden szereplő, minden szolgáltatást próbál csomagolni és biztosítani, hogy az előfizetőt magához kösse.
- Hogyan érintette a kábeltévés piacot a digitális átállás? Nem okozott gondot az új rendszerek finanszírozása?
- A piacvezető társaságok kitettek magukért, de méretükből és bevételükből fakadóan ez természetes is. A kisebb cégeknek ez nagyobb problémát okozott, ezért tovább csökkent, csökken a szereplők száma. A finanszírozással is vannak nehézségek, főként a kisebbeknél - tőkegyengeség vagy -hiány. A törvényi rendelkezések alapján például ha egy előfizető nem fizet, akkor nem egyszerű kikapcsolni a szolgáltatását: több hét telik el, amíg korlátozni lehet, a tartozások behajtása pedig kihívásokkal teli, míg az igénybevételre az előfizetőnek minden fogyasztói joga megvan. A kieső bevételek pótlása ismét a kisebbeknek nehezebb. A digitális átállás nagy változásokat hozott. A többség egyelőre csak set-top-box-szal tudja nézni az adásokat, ami plusz befektetés a cégeknek, de rohamosan terjednek a digitális tunerrel felszerelt lapos- és okostévék. Ezek abban is újdonságot jelentenek, hogy a kábelszolgáltatók új szolgáltatásokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek: ilyen lehet az OTT, a HBB TV és a VOD is.
- Mennyire tudják a piacot felbolygatni az OTT (Over The Top) szolgáltatók, amelyek az interneten keresztül juttatják el az audiovizuális tartalmat a felhasználókhoz?
- A technológia ma már lehetővé teszi, hogy az internet - és kábeltévé-szolgáltatótól függetlenül is HD minőségben juttassuk el a tartalmat a fogyasztókhoz. Ezt már nemcsak számítógépen, laptopon vagy okostelefonon lehet nézni, hanem okostévével, vagy internetre kötött set-top-box-szal is. A felhasználók döntő többségének viszont az az elvárása, hogy egyszerűen, egyetlen távirányítóval szórakozhasson. Az OTT technológia egyelőre nem tudja ezt nyújtani, így rétegszolgáltatásnak tekinthető. A technológia fejlődésével azonban akár már öt év múlva is jelentős változások várhatóak. A tévé inkább kijelzővé fog átalakulni, amin például a tableten vagy okostelefonon megjelenített tartalmainkat tudjuk nézni, akár nagyméretben. A saját tévé-előfizetésünket a zsebünkben tudjuk majd hordani, és ha egy hotelben vagy barátunknál akarjuk nézni a kedvenceinket, akkor az ottani kijelzőre tudunk majd csatlakozni. Ilyen a Cromecast “kütyüje” is, ami ezt már most is lehetővé teszi.
- Ha a tévés adások már mindenhol elérhetők lesznek interneten keresztül, akkor miért nem inkább az on-demand tartalmakat használnák az emberek?
- Komoly generációs különbségek vannak; a mai gyerekek már megszokták, hogy ők keresik ki a tartalmakat, de a mai felnőttek számára biztosan a lineáris tévézés lesz az alapvető. Sőt, úgy gondolom, hogy a jövőben is meghatározó marad a lineáris szolgáltatás. Amikor az emberek hazamennek a munkából, nem akarnak majd gondolkodni azon, hogy hol és milyen tartalmakat keressenek, hanem egy-két gomb megnyomásával szeretnének szórakozni. Ezért a jövő szerintem az okosított lineáris szolgáltatásoké. A megállítható tévé előnye, hogy megállíthatjuk, amíg egy ételért-italért kimegyünk. A kedvenc sorozatok könnyen visszanézhetők a médiatárból, de az emberek alapvetően az élő adásra kíváncsiak. A beépített szavazások, interaktív funkciók is közelebb viszik a tévézést a számítógépek világához, és előbb-utóbb ezek egyesülnek majd.
- Milyen OTT technológiákon alapuló fejlesztéseken gondolkodnak a közeljövőben?
- Az ITT/OTT TV szolgáltatás a magyar piacra készült „pure OTT” szolgáltatásunk, de elkészítettük a tematikus szolgáltatásunkat “felnőtteknek” és július 1-jén elindítottuk az IPTV Hungary (worldwide) szolgáltatásunkat is, amely segítségével Alaszkától Indonéziáig, Argentínától Indiáig, Ausztráliától Izlandig, vagyis a világ bármely pontján elérhetőek a magyar TV-csatornák műsorai. Európa országaiban kötöttségek nélkül, míg más kontinenseken ennél valamivel korlátozottabban nézhetjük legálisan PC-n, laptopon, táblagépen vagy akár okostelefonon; a set-top-box eszközzel rendelkező előfizetők pedig akár nagyképernyős televíziókészüléken is használhatják a szolgáltatást. Az IPTV Hungary már az indulás napján elérhetővé teszi a jelenleg rendelkezésre álló 14 adó kínálatát, és várhatóan bővül majd a csatornák listáját. Az új, világjáró műsorszóró a külföldön élő vagy dolgozó, illetve a rövidebb-hosszabb ideig távol lévő magyarok, valamint a külhoni illetőségű, magyar nyelv iránt elhivatottak számára biztosit folyamatos kikapcsolódási és információszerzési lehetőséget. Vagyis az IPTV szolgáltatás által a hazájuktól távol lévő előfizetők is bárhol otthon érezhetik magukat a nagyvilágban.
Ennek kipróbálására is biztosítunk lehetőséget: ha július végéig meglátogatja a http://iptvhungary.hu oldalt, regisztrálást követően 14 napig használhatja díjmentesen.
Névjegy
Pataki Tamás
Az ITT/OTT TV tulajdonosa
45 éves. 1989-ben kezdte a kábeltelevíziós szakmát. Kezdetben kábeltelevíziós hálózatok építésével és üzemeltetéssel foglalkozott. Az elmúlt évtizedek során több cég és kábelhálózat kötődik a nevéhez. Munkája során kivitelezéssel, projektek megvalósításával foglalkozott. Nyitott gondolkodásmódjának köszönhetően új műszaki megoldásai és egyéb újításai révén ismerhette meg a „kábeles” szakma. Az elmúlt években new médiával, internetes tartalommal , valamint webszolgáltatások fejlesztéséval foglalkozott. 2010-ben az internet és az OTT szolgáltatásokban látta meg a fejlesztési lehetőségeket. 2014-ben hazai fejlesztő csapatával megvalósította az első magyar pure lineáris OTT szolgáltatást az ITT/OTT TV –t, mellyel elnyerte a kábelszakma Média Platform rendezvényén a „2014 leginnovatívabb szolgáltatása” elismerést. Cégével jelenleg is innovatív szolgáltatások fejlesztését készítik elő, hamarosan újabb szolgáltatások bevezetését tervezik. Nős, két gyermek édesapja.
Bucsky Péter
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
