Interjú Turi Árpáddal a Class FM vezérigazgatójával

Interjú Turi Árpáddal a Class FM vezérigazgatójával
A rádiós showműsorok kulisszatitkaiba is beavatta a Digital Hungary-t Turi Árpád. A Class FM vezérigazgatójával a rádiózás jelenéről és jövőjéről, a tavaly megszűnt NEO FM-ről, a közösségi média szerepéről és az internetes rádiózásról beszélgettünk.

Reggeli műsor repülőszárnyról vagy bungee jumping-gal

A rádiós showműsorok kulisszatitkaiba is beavatta a Digital Hungary-t Turi Árpád. A Class FM vezérigazgatójával a rádiózás jelenéről és jövőjéről, a tavaly megszűnt NEO FM-ről, a közösségi média szerepéről és az internetes rádiózásról beszélgettünk.

– Az elmúlt bő két évben mennyire tudta megvalósítani az elképzeléseit a Class FM-nél? Mennyire érzi jól magát a vezérigazgatói pozícióban?

– A Class FM célja már az indulásnál is a piacvezető pozíció megszerzése volt. Ezt nemcsak teljesítettük, de a hallgatottságunk azóta 2 millió fölé nőtt, ami már a magyar rádiózás hőskorát idézi. Bár vannak még beteljesületlen tervek, úgy látom, hogy jó úton járunk. De az, hogy jól érzem magam itt annak is köszönhető, hogy a tulajdonosok szabadon hagynak szakmailag dolgozni, ugyanakkor segítenek is, amikor kell. Erre főleg eleinte volt szükségem, mivel a Slágernél és eleinte a Class FM-nél is kereskedelmi igazgató voltam, így nekem is új volt a vezérigazgatói pozíció.

– Tavaly megalakult a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete, aminek Ön az elnöke. Melyek az eddigi tapasztalatok?

– Prioritásnak már az elején a hallgatottság-mérés rendbetételét tűztük ki, aminél a legfontosabb lépések már megtörténtek. Tudni kell, hogy korábban külön cég mérte az országos és a budapesti rádiókat, míg a helyi rádióknál jó másfél évig nem volt a hallgatottságról adat. Most viszont egy kutatócég – a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma – méri a teljes piacot olyan egységes módszertannal, amit minden hazai szereplő elfogadott. Az első adatok pedig már meg is érkeztek. A szervezet ötlete egyébként már tavaly januárban felmerült, csak rossz időpontban, a bírósági szünet előtt nyújtottuk be az alapításra a kérelmet, így novemberig elhúzódott a megalakulás. A rövid fennállás miatt persze még egyelőre kevés a tapasztalatunk. De vannak tervek már a rádiózás imidzsének javítására is. Ezt részben azzal érhetjük el, hogy bizonyos kérdésekben együtt, összefogva lépünk fel, másrészt azzal, hogy közös átfogó kutatásokat készítünk, amire egyébként már 6-7 éve nem volt példa.

– A NEO FM megszűnésének milyen hatása volt a piacra? Mennyire kiélezett jelenleg a verseny?

– Egy nagy rádió megszűnésének mindig van negatív hatása a piacra. Emellett Bochkor Gáborék a Bumeránggal egy ismert brandet alakítottak ki, aminek már csak az egészséges verseny miatt is kár a hiányáért. Ami a mostani helyzetet illeti: bár nekünk a legtöbb piaci szereplőhöz képest nagyobb a lefedettségünk, továbbra is figyeljük a versenytársainkat és folyamatosan fejlesztünk.

– Melyik műsortípusnak van nagyobb jövője: az emberek inkább a zenés blokkokat vagy a beszélgetős műsorokat hallgatják szívesebben?

– Vannak rádiók, amelyek egyetlen típusra koncentrálnak és például egy beszélgetős műsorban pusztán a témák megválasztásával is meg lehet szólítani egy konkrét, jól lehatárolható réteget. De a mainstream rádióknál van egy sajátos jól bevált arány: eszerint minél több, közismert zene kell és kevés beszélgetős blokk, amelyek viszont kellően karakteres és érdekes műsorvezetőket vonultatnak fel ahhoz, hogy a hallgató egyfajta társnak érezze ezeket az adókat.

– Hogy alakultak a reklámköltések a tavalyi évhez képest? Milyen trendeket lát ezen a téren?

– Az év legforgalmasabb, szeptember és a december közti időszaka még hátra van, így még csak óvatos becsléseket lehet megfogalmazni erre az évre. A piaci szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján viszont megkockáztatható, hogy az egész szegmensben nőni fognak a reklámköltések. Az év utolsó négy hónapjának pedig inkább az a kérdése, hogy nagyobb vagy kisebb arányban. Szerencsére már tavaly is nőttek a reklámköltések 2011-hez képest, így a tendencia egyértelműen jó.

– Egy nagy rádiónál a közösségi média használatának mekkora a szerepe?

– Ma már látni kell, hogy ez ellen semmiképp sem lehet harcolni és nem is érdemes. Hogy mennyire fontossá vált például a mi területünkön, azt jól mutatja, hogy a Facebook-on a rádióknak van az egyik legnagyobb rajongótábora. A miénk eleve egy személyesebb műfaj, mint például a TV, ahol nekem mindegy, hogy melyik adón megy a meccs vagy az adott film, a műsor a lényeg. Itt viszont eleve kialakul egy olyan kapcsolat a hallgatókkal, amit a közösségi médián keresztül tovább lehet erősíteni. Ez viszont inkább kiegészítő eszköz. Azokat tudjuk vele megszólítani, akik már eleve nagyon szorosan kötődnek a rádiónkhoz. Nekik adunk pluszszolgáltatást azzal, hogy betekintést nyújtunk például a rádió életébe, az általunk szervezett eseményekbe.

– Az internetes rádiózásnak milyen hatása van a piacra?

– Jelenleg egészen minimális. Ugyan a számok alapján ebben is mi vagyunk a piacvezetők itthon, de a milliós közönségünknek egy egészen kicsi része hallgat minket online. És azt látni, hogy egyelőre külföldön se született olyan modell, ami ezt a típust fel tudná futtatni. Az online rádiózás ugyanis nem csak Európában, de Amerikában se vált még nagy sikerré. Persze ha elterjednek a wi-fi-s készülékek és megjelennek az autókban is, ez a jövőben még változhat.

– Mennyire van jövője annak, hogy a rádió-műsorok utólag felkerüljenek az internetre?

– Ha délután elérhetővé tennénk a reggeli Morning Show-t, akkor azzal lehet, hogy elaprózódna a hallgatottság, mert sokan úgy döntenének, hogy majd meghallgatom este, mert akkor úgyis több időm van. Ráadásul kevés a pénz a reklámpiacon, ezért egy rádiónál mindenki ott igyekszik megjelenni, ahol kiugró a hallgatottság. Már csak emiatt is nehéz lenne a hirdetőket rábírni, hogy az élő adásban és online is reklámozzanak. De úgy általában is azt látni, hogy ahogy annak idején a TV, úgy most az internet vagy az iPodok megjelenése se rendezte át a rádiózás működését. Hiába lehet több millió dalt letölteni a netről, erre a legtöbb embernek nincs se ideje, se kedve, és továbbra is azt hallgatják szívesen, amiből a rádiók slágert csinálnak. A szerkesztett, lineáris műsorrend a rádióknál emiatt még sokáig fontos szerepet fog játszani a jövőben.

– Mi a helyzet a fájl-megosztókra illegálisan feltöltött műsorokkal?

– Nem tudok róla, hogy emiatt vesztettünk volna hallgatót.

– Milyen megoldásokkal, ötletekkel lehet egy piacvezető rádiót folyamatosan élen tartani?

– A műsorokban főleg innovációkkal és kreativitással. Balázsék például egy 50 méter magasra felhúzott konténer stúdióból is adtak már műsort, amiről a végén a Vadon Jani bungee jumping-al leugrott. De cápák között, szkafanderben, víz alól is csináltak már adást. Nem rég pedig az egyik Morning Show alkalmával Balázs egy repülőgép szárnyára volt kötve és a Rákóczi Feri közvetített róla egy helikopterből. Az ilyen ötletek technikailag is komoly kihívást jelentenek. Volt már, hogy egy indiai műholdat is használni kellett a zavartalan közvetítéshez. Úgy vélem az ilyen egyedi műsorok az egész piacnak is jót tesznek, hisz azt látják az emberek, hogy „na ezt is egy rádió csinálta meg”.

– A műsorstruktúrában a jövőben várható változás?

– Mint a legtöbb mainstream rádió mi is elég konzervatívak vagyunk ezen a téren. Ha a hallgatóink a Class FM-re kapcsolnak szeretik, ha meglepetések helyett azt kapják, amit elvárnak. Ezért inkább csak finomhangolás zajlik. Ezeket az évente elkészített kutatásaink alapján lépjük meg, amelyekben mérjük a műsorvezetők ismertségét, kedveltségét és népszerűségét, valamint a műsorok megítélését is.

Az interjút Devecsai János készítette


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...



Címkék: Interjú