Egy picit kevesebbet tévéznek a magyarok

Egy picit kevesebbet tévéznek a magyarok
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2016 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 16 percet töltött a tévékészülékek előtt, 10 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Nőtt a filmcsatornák részesedése, ugyanakkor a legtöbb tematikus csatornacsoport közönségaránya hasonlóan alakult, mint a 2015. év azonos időszakában.

2016 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 16 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 10 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 2 óra 57 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 16 perc, ami a gyerekek esetében 19 perces, a 18-49 éveseknél pedig 15 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 5 óra 59 percet tévéztek az év harmadik negyedében, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3%-át, átlagosan 3,2 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 harmadik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,3 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1% volt.

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében 2015 harmadik negyedéhez képest egyedül a filmcsatornák részesedése nőtt nagyobb mértékben – 9,4%-ról 11,4%-ra. A többi tematikus csatornacsoport részesedése viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az általános szórakoztató, az életmód, a sport, a zene, az ismeretterjesztő és a gyerekcsatornák valamint a DVD/Videó esetében is, ugyanakkor a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) együttes közönségaránya 2,8 százalékponttal csökkent.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak1 . A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 11,3%-os volt, míg a műsorfogyasztás 15,7%-át tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,8%-át mondhatták magukénak, míg a nézők ennek több mint háromszorosát, műsorfogyasztásuk 9,2%-át erre fordították. Az információs műsorok 3,5%-os kínálati arányához képest szintén lényegesen nagyobb, 4,6%-os volt az érdeklődés.

A „nem zenés fikciók” 29,6%-ban részesedtek a sugárzási műsoridőből, és a fogyasztási arányuk is igen hasonlóan alakult: 30% volt a harmadik negyedévben. A „nem zenei szórakoztató” tematika esetében a sugárzás és a fogyasztás aránya is majdnem megegyezett: 7,6%-os kínálatukhoz képest a 8,1%-ban választották a nézők ezeket a műsorokat. Bár a programkínálat 9,8%-át a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásának csupán 4%-át tették ki, de a kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben kapcsoltak a „zene” és az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) típusú műsorokra is. Rendszerint ez jellemző a sportműsorok esetében is, de a második negyedévhez hasonlóan itt is részben egy rendkívüli sporteseménynek, a Riói Nyári Olimpiai Játékoknak köszönhetően volt közel azonos a kínálat és a fogyasztás aránya: 7%-os sugárzási arányukhoz képest a nézők otthoni tévénézési idejük 7,2%-át erre fordították.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal is az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak az idei harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. 3 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)