Ők már digitális bennszülöttek, a netgeneráció tagjai, így feltételeztük, hogy a használt kutatási eszközt (online fókuszcsoportos beszélgetést) kedvelni fogják, nagyobb válaszadási hajlandóságot érünk el, habár az Ipsos F &F médiafogyasztási kutatás szerint a tévéből tájékozódnak a tinik. A kutatás kiírója Kitchen Budapest.

Generációs elméletek

A generáció-elmélet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik, akik az utóbbi két évtizedben több könyvet is írtak erről a témáról. Generációk (1991) című könyvükben az amerikai történelmet az egymást követő generációk történeteként tekintik végig, és azt állapítják meg, hogy egy adott generáció tagjai nagyon hasonló világlátással és értékrenddel rendelkeznek. Egy ember élete nagyjából nyolcvan év. Ezalatt négy generációváltás történik – kb. húsz évenként. De ez a fajta generációs váltás felgyorsult, a gyorsulás hajtóereje jórészt a technológiai változásnak (kommunikációnak, konvergenciának) volt köszönhető, lásd: technológiai determinizmus).

Kik is a Z generáció tagjai?

Z generációs fiatalnak azokat nevezzük, kik 1993-2000 között születtek. Fontos számukra az öndefiniálás, az hogy celebek, ismertek legyenek (hiszen jelmondatuk is: Legyek sikeres! Tari, 2011), vagy legalábbis legyen közük az ismertté váláshoz (tartalomelőállításnál és mém gyártásnál ez a fajta motiváció előtérbe kerül). Y generációkra is jellemző volt a multitasking jelenség, de a mai fiatalok nemcsak megnyitják a programot, hanem sokszor ismerik az adott program nyelvét (technophilia), szerkesztési programok sorát tutorialokon (oktatási videóanyagokon) keresztül elsajátítják és bátran használják.

A fiatalok között az információ hiány, a mobiltelefon nélküli lét szorongást válthat ki, de a közösségi oldalakon megjelenő hírek, pletykák, csoportbeszélgetések is frusztrációt okozhatnak.

A társadalomtudományokban most vetődik fel a fordított szocializáció kérdése. Ez a terminus azt jelenti, hogy immáron nem a felnőtt oktatja, neveli a fiatalt, hanem épp fordítva, a tini tanítja a szüleit, pl. a kütyük használatára, avagy értelmezi működésüket, ő köti a külvilághoz a szülőket, megoldja a problémáikat, így óhatatlanul „többet tud”, mint idősebbik rokona, így a korábban értelmezett idősebbek felé irányuló tisztelet kikezdhetővé válik.

Z generációs közösségi médiahasználat

Az érzelmeik feldolgozása helyett a fiatalok megosztják örömüket, bánatukat, átfolyatják magukon, nem belsőleg hosszan töprengenek, vagy örülnek. Így könnyen lehet, hogy a csoport oldja meg, vagy fel, a belső ellentétet (ezt a jelenséget érzelmi inkontinenciának nevezik (Tari, 2011) és jellemzi, mind Y mind Z generációsokat).

A közösségi oldalon kialakított saját oldal egyenlő az önreprezentációval. Ma már egy átlagos tininek kb. 10 regisztrációja, profilja, avatarja van. A UGC oldalakon kialakított, állandóan frissített, aktuális profil pszichológiai szempontból nárcisztikus személyiségjegyű embereket igényel. A narcisztikus trend szerint, pedig az élet: „szerezd meg, amit csak lehet”, „boldogulj akár mások kárára is”. A narcisztikus jelleget felerősíti mindegyik UGC avagy közösségi oldal.

Amiatt, hogy a külvilág, vagy más felhasználó előtt szebb kép alakuljon ki egy-egy profilról, a fiatalok elkezdtek „szépíteni”, és függeni a látszattól (vizuális hipnózis). Ez erőteljesen hat a tartalomelőállítási motivációikra, hiszen külső és belső megerősítéseket kap a fiatal.

A kommunikációs szakadék (ha megnézzük a médiaszabályozási tehetetlenséget) egyre tágul. Idejük, energiájuk, -és most már az okostelefon penetráció adatokat tekintve- eszközük is van saját tartalmat előállítani. A probléma adott. De mi mozgatja őket, mire „kattannak rá”? Ez a kérdés áll a Kitchen Budapest Z generációs tartalomelőállítás motivációkutatásának hátterében. A következő blogposzt erről szól majd.

Bernschütz Mária, PhD.

főiskolai docens, kutató

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!