Az igazi változás a fejekben kezdődik - Interjú Karas Monikával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével

Az igazi változás a fejekben kezdődik - Interjú Karas Monikával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével
Az idén májusban megrendezett Media Hungary konferencia nyitóelőadását Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke tartotta, amelynek középpontjában az információkultúra felelős befolyásolása állt. De mi is az NMHH szerepe a mai magyar média- és hírközlési piacon? Az interjúban választ kapunk erre a kérdésre is.

– Mi az NMHH célja?

– Az NMHH célja egyszerű és világos: gondoskodunk arról, hogy biztonságos és versenyképes média- és hírközlési szolgáltatások álljanak rendelkezésre mindenki számára Magyarországon. Annak érdekében működtetjük a hatóságot, hogy végül elérhessük azt, hogy bárki ebben az országban szabadon, gond nélkül, egyenlő hozzáférési eséllyel tájékozódhasson. Hogy az átlagember fennakadások nélkül részesüljön az információs és kulturális javakból, akár a múlt értékei, akár a jelen megoldásai érdeklik. Egy ilyen ideális esetben pedig az a jó, ha szinte láthatatlanná válunk – hiszen nem maguk az erőfeszítéseink, hanem azok eredményei érdemelnek igazi figyelmet. Kiemelten fontosnak tartjuk azt is, hogy erősítsük a gyerekek és felnőttek médiatudatosságát és felelős fogyasztói magatartásukat, legyen szó tévéműsorról, előfizetői szerződésről vagy netes adatbiztonságról, mert a hatósági eszközeink végesek; az igazi változás pedig a fejekben kezdődik.

- Mi a hatóság legfontosabb feladata?

Az NMHH a média- és hírközlési szolgáltatók törvényes és etikus működéséért felel, és legfontosabb feladata, hogy védje a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit. Az NMHH ehhez igen előremutató struktúrával rendelkezik, ugyanis azzal, hogy konvergens módon, egy szervezetbe integráltan felügyeli a hírközlési és a médiapiacot, a legújabb trendekhez alkalmazkodik, más modern európai hatóságokhoz hasonlóan. Azon dolgozunk, hogy fenntartsuk a hírközlési és médiapiac sokszínűségét, és hogy ösztönözzük ezeknek a területeknek a hatékony működését. A cél végső soron az, hogy hozzájáruljunk Magyarország digitális gazdaságának fejlődéséhez, és ezáltal versenyképesebbé tegyük az országot.

Fontos még kitérnem a Médiatanács szerepére, amely az NMHH önálló hatáskörű szerve, és évi több ezer döntést hoz. A testületet alkotó öt tag – köztük én is mint a testület elnöke – látjuk el azokat a hatósági feladatokat, melyek a televíziók és a rádiók, valamint a sajtótermékek tevékenységével függnek össze, a rádiós frekvenciahasznosítási döntésektől kezdve a túl hangos tévéreklámok szankcionálásán át a különféle színvonalas televíziós alkotások finanszírozásáig.

– Mikkel szoktak leginkább Önökhöz fordulni a piaci szereplők, a fogyasztók? Milyen ügyekben kell az NMHH-nak a legtöbbet eljárnia?

– A hatósághoz – éppen a konvergens szervezeti felépítés miatt is meglehetősen szerteágazó részterületekről érkeznek kérelmek, megkeresések. Az egyedi beadványok közül az egyik leggyakoribb típus, amely a filmszakmai szervezetek működésével kapcsolatos, de sokan kérnek felvilágosítást a frekvenciaengedélyeztetés kapcsán is. Sok a beérkező panasz az elektronikus hírközlési szolgáltatások miatt; a legtöbben a számlázás módját, az előfizetői szerződést és a szolgáltatások minőségét kifogásolják. A média területéről a slágertéma továbbra is a károsnak vélt televíziós tartalmak, de itt a hatóság szerepe korlátozott, hiszen csak a törvényesség szempontjából tudunk vizsgálódni, az ízlés dolgában nem tisztünk ítélkezni.

A beadványok ügyintézéséhez nemcsak ügyfélszolgálatot tartunk fenn, hanem üzemeltetjük az Internet Hotline szolgáltatásunkat is. Ez egy olyan portál, amely a már megtörtént zaklatások, internetes fenyegetések, visszaélések, káros internetes tartalmak bejelentésére ad módot és hatékony segítséget. Munkatársaink két év alatt már kétezer esetben jártak el, akár anonim jelzésre is.

– Mekkora a médiaszabályozás szerepe a tartalomszolgáltatás javítása érdekében?

Ahogy ki is tértem már rá, a televíziós tartalmakba csak a törvényi keretek erejéig tudunk beleszólni. Tehát például vizsgálhatjuk – és rendszeresen vizsgáljuk is – a korhatárkarikák szabályos használatát, vagy a rádiókkal kötött hatósági szerződések alapján a műsorrendre vállalt kötelezettségek betartását. Ám kiegyensúlyozottsági ügyeket például csak kérelemre vizsgálhatunk, azt is csak akkor, ha a panaszos a szolgáltatóval nem jutott dűlőre. A szerkesztői és újságírói szabadság ugyanis mindaddig nem csorbulhat, ameddig nem ütközik a médiatörvény egyéb előírásaiba.

- Vannak terveik a tartalmak minőségének növelésére?

Az NMHH-nak vannak eszközei arra, hogy közvetetten befolyásolja, formálja a tartalmakat, ez pedig a Magyar Média Mecenatúra program, amelyet a Médiatanács gondoz. Ennek révén az elmúlt három év alatt már közel 9 milliárd forint támogatásban részesült a magyar média- és kulturális élet. A keretösszeg nagyjából két nagy, egyenlő részre oszlik.

Egyrészt már négyszázon túl jár a finanszírozott filmtervek száma az ismeretterjesztő filmektől kezdve a tévéfilmeken át az animációs alkotásokig. A legutóbbi pozitív visszajelzés például a Borsi Flóra fiatal művészről készített online kisfilm volt, amely július közepén a kategóriájában a Kreatív szervezésében meghirdetetett Online Video Awardon győztes lett. De említhetném a Vad szigetköz című remek természetfilmet, amelyet az olasz köztévé is műsorra tűzött, vagy a Berni követ című játékfilmet, amely nem megszokott módon osztatlan sikert aratott a magyar filmkritikusok körében.

A mecenatúraprogram másik ága a kisközösségeket szolgálja, itt ezeregyszázon felül vannak sikeres pályázatok, amelyből a helyi, körzeti és közösségi médiaszolgáltatók fejleszthetik infrastruktúrájukat és saját közönségüknek szóló műsorokat gyárthatnak. Az egész pályázati rendszer azért jött létre, hogy színvonalas, értékes médiatartalmak születhessenek, és azok minél szélesebb körhöz jussanak el – nemcsak Budapesten, hanem a vidéki tévékhez, rádiókhoz is. Sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a lakosság négyötöde nem fővárosi.

– A gyermekek védelme érdekében egyes csatornák bevezették az önszabályozás eszközét, mennyire hatékony ez?

Az NMHH minden olyan kezdeményezést pártol, amely a gyermekek védelmét erősíti. A kiskorúak védelmében a hatóság három területen is aktív a jogi keretek betartatásán túl. Működtetjük a már szóba került netes forródrótot, és létrehoztuk a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalt is, amely megalkotta első ajánlását, mégpedig a szűrőszoftverekre vonatkozóan. Harmadrészt a gyermekek védelmének népszerű fóruma a Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ is, amely a 9-16 év között gyerekeket tanítja meg a tudatos médiahasználatra.

Vannak olyan értékes, más szervezetek által indított hasonló kezdeményezések is, amelyek mellé örömmel áll a hatóság. Ilyen például az NMHH védnökségével elindított EU-Vállalás – EU Pledge – is, amely a gyermekekért felelős élelmiszeripari hirdetők körét tömöríti önkéntes korlátozásokat alkalmazva.

Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a leghatékonyabb védelmet mindig a szülői odafigyelés jelenti, és ezt nemcsak hatósági elnökként, de gyakorló szülőként is mondhatom. Éppen ezért törekszünk arra, hogy a rendelkezésre álló információk a kiskorú gyermeket nevelő anyák és apák számára, az őket tanító pedagógusok számára könnyen elérhetőek legyenek. Partneri együttműködésben állunk például a Tévézz okosan! és az Otthonaneten.hu weboldallal is, ahol rengeteg jó tartalom várja, hogy a szülők és gyermekeik felfedezzék őket.

– A netes tartalmak, videóportálok, nettévéknek mekkora szerepe van ma Magyarországon a műsorszolgáltatásban?

– A magyar televíziós piac vonzó lehet a fizetős TV-szolgáltatóknak, hiszen a háztartások európai összehasonlításban is magas arányban hajlandók fizetős televíziós szolgálta- tásokat igénybe venni, és igénylik a fejlett, digitális platformot is. A piaci rést kihasználva egyre több helyi kezdeményezés próbálja megvetni a lábát, 2013 novemberében két szolgáltatás is indult.

A piaci trendek alapján az látszik, hogy a szolgáltatók saját tartalmaikkal és alkalmazásaikkal – például a video-on-demand (VoD) jellegű szolgáltatásaikkal – törekednek mind nagyobb szelet kihasítására a mind nagyobb OTT (over-the-top) piaci tortából. A kábeles műsorterjesztés piacán elkezdődött konszolidáció – itt közel 400 szolgáltató működik, és azt várjuk, hogy a jövőben erősödni fog a kisebb kábelszolgáltatók felvásárlása. A kábelszolgáltatók is keresik az új utakat: a hagyományos tv-szolgáltatások mellett elindították az olcsó IP alapú hangszolgáltatásaikat, és az infrastruktúrájukat folyamatosan fejlesztik, mert tudatában vannak annak, hogy a jó minőségű szélessávúinternet-hozzáférést kulcstényező az előfizetők megtartásában.

- Ezekre is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a "hagyományos" tévécsatornákra?

A szabályozást illetően az online – szakszóval: lekérhető – médiaszolgáltatásokat be kell jelenteni hatóságunkhoz, amely nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. A lineáris („hagyományos”) médiaszolgáltatás szintén bejelentés és a hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, de fontos kivételnek számítanak azok analóg lineáris médiaszolgáltatások, amelyek az állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat, frekvenciákat veszik igénybe – ezek ugyanis csak úgy működtethetők, ha szerződést kötött velük a Médiatanács, miután megnyerték az adott frekvenciahasznosítási pályázatot.

– Pár hónapja az öngyilkosságokat bemutató tudósításokkal kapcsolatban fogalmazott meg ajánlásokat az NMHH. Milyen eszközökkel tud az NMHH a társadalom érdekében tenni? Milyen esetekben szólalnak fel?

– Az NMHH több fronton is hangsúlyos szerepet kíván betölteni a társadalmi felelősségvállalásában.

Az NMHH elnökeként meggyőződésem, hogy nemcsak a jog eszközével érdemes élni, amikor az állampolgárok média-hozzáférési vagy telekommunikációs érdekeit védjük. A partneri kapcsolatok fenntartásával és ápolásával gyakran több minden hamarabb érhető el, mint a paragrafusokra való mutogatással.

Kulcsfontosságú a tudatos médiahasználat, az, hogy minél többen legyenek képesek eligazodni a digitális környezetben, és ehhez gyerek- és fiatalkorban kell elkezdeni letenni az alapokat. A médiakultúra erősítését egyetemi kulturális műhelyek kiépítésével is szolgáljuk. Itt olyan csúcstechnikával dolgozhatnak a hallgatók, amivel már világszínvonalú alkotásokat tudnak létrehozni, nemcsak budapesti egyetemeken.

Úgy vélem, hogy az aktív fogyasztóvédelmi kommunikációnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia, mert egyre több naprakész ismeretre van szüksége az átlagembernek ahhoz, hogy kihasználhassa a digitális fejlődés által nyújtott lehetőségeket.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!