Milyen új jelentéstartalmakkal bővültek a fogalmak az elmúlt években? Bánki Attila e cikkben az "egészség" fogalmát tekinti át, ugyanakkor a következő, szeptemberi Internet Hungary is teret szentel a jelenségnek.

Tegyük fel, hogy (és ilyen sose legyen) az egyik gyermekünk beteg. Kórházba kerül; meggyógyul, mert vigyáznak rá, ámde lefogy. Nem hajlandó semmit megenni, csak (ez egy tényleges példa) a 1,5 cm vastag párizsi karikát. Azt elmajszolja, de mást nem akar enni. Egészséges, amit eszik? Igen, hiszen a súlya gyarapodik, a közvetlen veszély elhárult.

Egy másik esetben odalépünk a tejtermék hűtött pult elé és leemeljünk az első terméket, mert megvennénk. Egy joghurt. Igen ám, de elolvassuk az összetevőket, és kiderül, hogy tele van cukorral, tartósítószerrel. Egészséges? Persze, hiszen a szakhatóság engedélyezte, nem véletlenül van itt – sőt elképzelhető, hogy igen népszerű.

De meggondoljuk magunkat és inkább a mellette levő, cukormentes, adalékmentes, gyorsan lejáró terméket vesszük meg. Egészséges? Persze, mert alacsonyabb feldolgozottsági fokú, autentikusabb. Viszont pont „ugyanolyan” tejből van, mint az összes többi és hasonlóan más termékekhez, vélhetően sok antibiotikumot tartalmaz stb..

Rendben, akkor irány a BIO osztály és onnan leveszek egy bio joghurtot. Ellenőrzött minőség, hatósági felügyelet, non plusz ultra. Egészséges? Persze. Ámde a lakosság igen jelentős része laktóz és tejcukor érzékeny és még csak nem is tud róla.

Akkor most mi egészséges? Minden? Mert ha minden, akkor miért nem egészséges mindenki? Vagy tulajdonképpen egészséges – hiszen a várható életkor növekszik – de akkor mit jelent az az üzenet, hogy „egészséges étel”? Egészséges táplálkozás? Mit jelent ha azt olvasom, hogy a gyártó szerint ez a termék egészséges? Az élelmiszer marketing szerint – nagyon leegyszerűsítve - a következő termékcsoportok lehetnek egészségesek a kommunikáció szempontjából:

De vajon, akkor mi egészséges? Az amit annak mondanak?

De tovább megyek, és azt mondom, hogy ami Neked egészséges, az nem biztos, hogy nekem is az. Sokféle termék van és sokféle fogyasztói gyomor. Akkor mit jelent az a szó, hogy „egészséges” amikor a TV-ben hallom? Mit kell tudjak arról, hogyha egy ismeretlen megmondóember egy YouTube videoban megmondja a nagy igazságot az egészséges táplálkozásról?

Sőt, mi van akkor, ha ijedtünkben kimondhatjuk, hogy azért nincs egyetlen széles körben ismert elismert élelmiszeripari influencer / véleményvezér sem, mert senki sem meri felelősen kimondani, hogy ez vagy az biztosan egészséges? Ráadásul rámutatni egy termékre, hogy az bizony, nem az. Mi van ha azért nincs egy olyan független szakértő az élelmiszeripar által értelmezett „egészséges táplálkozás” kapcsán, mint Dr. Zacher Gábor, aki toxikológia közérthető igazmondó juhásza, és akit a társadalom elfogad autentikus forrásnak, mert senki nem mer beleállni abba a kérdésbe, hogy mi az ami egészséges.

De mondok másik területet. Az energetika. Ha és amennyiben vásárolunk egy mosógépet, akkor mi alapján döntünk? Választhatunk, a 115 000 HUF, a 99 750 HUF és a 108 000 HUF – os termékek közül. Odanézünk, és mit látunk? Egy energetikai osztályba sorolt terméket. Lehet, A, B, A++ stb. energetikai hatékonyságú terméket választani. Tudom, hogy sok egyéb faktor is van, de a fogyasztó számára elég egyetlen pillantás, hogy a döntéséhez megerősítő információkat tudjon szerezni.

Miért nem tesszük ugyanezt az élelmiszerek „egészségességének” kommunikációjában?

* 1. ábra: Fiktív élelmiszeripari jelzés, egy képzelt termék „egészségességének” érthetőbb kommunikációjára.

Vagy egy másik példában miért nem jelenítjük meg az adalékanyagok arányát hasonlóan könnyen érthető módon?

*2. ábra: Fiktív élelmiszeripari jelzés, egy képzelt termékben megtalálható adalékanyagok mértékének érthetőbb kommunikációjára.

Mint az a két fenti kommunikációs megoldáson is látható, nagyon egyszerűen meg lehetne mutatni, hogy egy termék mennyire „egészséges”, de vajon igazat mondanánk e? Az 1. ábra esetében hamar kiderülne, hogy nincs az az ember az országban, aki ma meg tudná mondani, hogy egy termék mitől egészségesebb a másiknál. Sorry, de ez van. A 2. ábra esetén, pedig nem mondanánk semmit az egészségre gyakorolt hatásról, de meg tudnánk mutatni, hogy mi és mennyi az amit megeszünk, anélkül, hogy akarnánk. Sajnos manapság, amikor azt halljuk, hogy egészséges „valami”, akkor az kommunikációs szempontból pusztán egy igencsak relativizált, közhely.

A legnagyobb probléma az, hogy azon márkák, akik sokat tesznek azért, hogy a termékeik, ilyen vagy olyan mintán vizsgálva, valamilyen szempontból jobbak legyenek az egészségre gyakorolt hatást tekintve, esélyt sem kapnak arra, hogy hihetően kommunikálják, hogy a termékük ezen a téren jobb. Ebből a szempontból a BIO minősítésű termékeknek jobb a helyzete, hiszen a hatósági szabályozás ad egy keretet számukra, de az egészség szabad préda.

Az az üzenet, hogy „egészséges” egy termék, egy kommunikációs eszköz csupán, mélyebb jelentést nem hordoz, annak ellenére, hogy akár igaz is lehet – nagyon nagy szükség lenne olyan kommunikációra, ami tisztább helyzetet teremt, mert mindaddig, amig ez nincs, addig bármire, bárki rámutathat, hogy egészséges.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!